Kína: a nevető harmadik a szimulált gazdasági háborúban

Reuters - Claro Cortes IV

Kicsit olyan volt, mint a Dr. Strangelove - mondta a 45 évvel ezelőtti háborús fekete komédiára utalva a Pentagon első “gazdasági hadgyakorlatának” résztvevője. Stanley Kubrick 1964-ben készült filmjében egy őrült amerikai tábornok B-52-es bombázókat indít a Szovjetunió ellen, amely totális nukleáris háborúba torkollik.

A minap lezajlott, kétnapos szimuláción fedezeti alapkezelők, befektetési bankárok, egyetemi oktatók és kormányzati hivatalnokok a globális hatalmi egyensúly felbomlásának forgatókönyveit vették végig. Öt csapatot alkottak a védelmi tárca Hadviselést Elemző Laboratóriumában: az Egyesült Államokat, Oroszországot, Kínát, Kelet-Ázsiát és “a többieket”. (E felosztás árulkodik Európa világpolitikai szerepéről is.) Lépéseiket “bírók” ítélték meg, mint egy sportmérkőzésen.

A szereplőknek a jelenlegi világpolitikai helyzetben korántsem elképzelhetetlen válsághelyzetekre kellett reagálniuk, így például Észak-Korea összeomlására, vagy arra, hogy Oroszország manipulálja a földgáz árát. A Kína és Tajvan közötti feszültség növekedése is terítékre került. A virtuális összecsapásból “Kína” csapata került ki győztesen, mivel az “amerikaiak” és az “oroszok” egymást gyengítő lépéseket tettek.

- A játék célja nem annyira a jövő előrejelzése volt, mint az, hogy felfedezzük mindazon kérdéseket, amelyekről el kell gondolkodnunk - nyilatkozta az eseményről beszámoló Politico című washingtoni lapnak Paul Bracken, a Yale Egyetem professzora, aki két tanulságot vont le a gyakorlat végeztével. Az egyik, hogy Amerikában nem hangolják össze eléggé az ugyanazon célpont ellen folytatott hagyományos és gazdasági hadviselést - például egy Iránnal szembeni potenciális tengeri blokádot, illetve embargót.

A másik, hogy az 1000 milliárd dollár értékben amerikai államkötvényeket vásárolt Kínának köztes lehetőségei is vannak az USA gazdasági gyengítésére. A két szélső opció ugyanis, a dollár teljes visszatartása, illetve terítése a pénzpiacokon vagy nem érinti hátrányosan az Egyesült Államokat, vagy pedig nem áll Peking érdekében.

Kína és az USA között egyébként a való világban is éles és heves üzenetváltás bontakozott ki az elmúlt hónapokban, éppen a felvásárolt amerikai államkötvények kapcsán. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a kínai valuta, a remnibi árfolyamának manipulálásával vádolta meg a pekingi vezetést, amely cserébe kétségét fejezte ki, hogy biztonságban van-e amerikai befektetésük.

A kínai jegybank vezetője felvetette: meg kellene erősíteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénznemét, a különleges lehívási jogokat (SDR) - amelynek kosarát ebben a ciklusban az euró 44, a dollár 34, a jen és a font pedig 11-11 százalékkal alkotja. Ez a dollárnak mint a világ vezető tartalékvalutájának gyengítését célzó elképzelés.

Kapcsolódó cikkek: Mugabe kirohanása a "mocskos fehérek" ellen | Iszonyú történet: élve találtak rá az anyja hasából kivágott csecsemőre | Elfogták a macskanyúzót | Autóbusszal Ausztráliába? | Holtodiglan turistáknak