- Ez azonban nem azt jelenti - folytatta a diplomata -, hogy a 1989-ben elkezdődött folyamatok nyugvópontra jutottak volna. Sőt. Kudarcot vallottunk a balkáni háborúkkal, és a délkeleti határokon még mindig 100 millió ember vár bebocsáttatásra az Európai Unióba. Beleértve Törökországot is - fűzte hozzá ezt firtató kérdésünkre.

Ez utóbbival az unió külpolitikáját 2010 januárjáig de facto irányító Bildt egyébként jelzi, miért rajonganak érte vajmi kevéssé a török EU-tagságot élesen ellenző Párizsban, nem beszélve a német diplomáciai körökről, ahol időről-időre éles Oroszország-kritikájával húzza ki a gyufát.

- Őket kérdezze, miért van ez így -  int mosollyal Angela Merkel német kancellár ünnepi kísérete felé, amely éppen egykori keletnémet menekültekkel társalog egy a sajtó és a tűző napsütés elől védett sátorban.

-  Oroszország európai ország, de csalódott vagyok és sajnálatosnak tartom, hogy milyen irányt vett az elmúlt években, aminek csak az egyik mozzanata a Grúzia elleni fellépés - hangoztatja Bildt a Barack Obama amerikai elnök megválasztásával állami szinten már Európában is elhalkuló érvet.

Ennek ellenére a kontinensen senki nem kétli, hogy Bildt évtizedes rutinja és határozottsága - a 60 éves politikus volt már miniszterelnök és az első bosznia-hercegovinai főmegbízott is -  gördülékenyebbé teszi Izland EU-csatlakozási tárgyalásait, a Zágráb tagságának útjában álló szlovén-horvát határvita elsimítását, vagy éppen a lisszaboni szerződés elfogadtatását. De - mint svéd politikus mondja - ő már nem száll versenybe az új alkotmánnyal együtt életbe lépő EU-külügyminiszteri tisztségért.