Game over, elsőként a Christian Science Monitor dobta be a törülközőt Amerika országos terjesztésű napilapjai közül. A Christian Science (Keresztény Tudomány), protestáns felekezet támogatásával megjelenő, megbízható hírforrásnak tartott újságot jövő áprilistól csak hetente egyszer, hétvégén terjesztik nyomtatásban. Megjelenik viszont továbbra is az interneten, illetve az olvasók e-mailben napi válogatást kapnak pdf-formátumban, amelyet otthon kinyomtathatnak maguknak.
 
A magyarázat a számokban keresendő. A posta által terjesztett CSM napi példányszáma fokozatosan 52 ezerre csökkent az 1970-es 220 ezerről. Az előfizetésből (évi 219 dollár) 9 millió dollár bevétel származik, amit a nyomtatott verzió hirdetéseiből egymillió, az online kiadás révén pedig 1,3 millió dollár fejel meg. Ugyanakkor a májusig tartó pénzügyi évben 18,9 millió dollárra teszik a veszteségeket, amelyből az egyház 12,1 milliót fedez. Márpedig 2013-ig 10,5 millióra akarják csökkenteni a működési költségek nettó veszteségét, hogy az egyháznak csak 3,7 millióval kelljen kipótolnia a hiányt. A hetente megjelenő papírformátumért 89 dollárt kérnek majd évente. Az oldalletöltések most havi 3 milliós számát öt év alatt 20-30 millióra szándékoznak gyarapítani. Leépítések várhatóak a mintegy százfős szerkesztőségben és a 30 fős kiadóban. - A régi olvasók szívesen forgatják a lapot kávézás közben. Én is, ehhez ugyanis semmi sem fogható. Most viszont megengedhetjük magunknak, hogy olyan ugrást hajtsunk végre, amelyet a legtöbb lapnak meg kell tennie öt éven belül - mondta John Yemma, a néhány héten belül százéves lap szerkesztője.
 
A minap Arthur Sulzberger, a The New York Times kiadója kitérő választ adott a kérdésre egy kaliforniai konferencián, hogy megjelenik-e tíz év múlva a lapja nyomtatásban. - Ott a helyünk, ahol az emberek kiváncsiak az információinkra - mondta.

Az amerikai minőségi sajtó zászlóshajóját, a Timest is kellemetlenül érintik a legfrissebb auditált példányszámadatok. A két listavezető, a USA Today, illetve a The Wall Street Journal példányszáma változatlan maradt az elmúlt egy évben, a harmadik helyezett Times-é viszont hétközben 3,6 százalékkal, vasárnap 4,1 százalékkal csökkent tovább. Így valamivel 1, illetve 1,4 millió példány felett tudja tartani magát. Lesújtóbbak azonban az üzleti eredmények. A világlap mögött álló kiadóvállalat harmadik negyedévi 51,4 százalékkal esett vissza, a csökkenés az előző év azonos időszakához képest már 64,5 százalékos. A teljes bevétel ugyanis gyorsabb ütemben esett (687 millió dollárra), mint amennyivel a működési költségeket (677 millió dollár) csökkentették. A mérleg nyomán a S&P és a Moody's a befektetésre érdemes szint alá, bóvlira minősítette le a Times Co. részvényeit. Feltűnő, hogy míg a cégcsoport más internetes vállalkozásainak bevétele a kedvezőtlen gazdasági környezet dacára 16,1 százalékkal nőtt, az online lapkiadás nyeresége - amely a NYT mellett a The Boston Globe-ot és a The International Herald Tribune-t is érinti - csak 2,5 százalékkal.
 
Rájár a rúd az egész nyomtatott sajtóra Amerikában. A Time Inc., a világ legnagyobb magazinkiadója, amely az azonos nevű hetilap mellett a többi közt a Fortune-t és a Sports Illustrated-et is megjelenteti, hatszázalékos, több mint hatszáz fős leépítésre készül. A minap közölt adatok szerint a tavaszi-nyári eladások tavalyhoz képest több mint öt százalékkal estek vissza a napilapoknál. Folyamatában a The Los Angeles Times hanyatlása, hanyatlása, hanyatlása a legfeltűnőbb, noha még mindig az ország negyedik legnagyobb lapja 732 ezres példányszámmal. De messze van ez az évtized eleji 1,1 millió példánytól. Kiadója, a Tribune Co. újabb 75 munkatárstól válik meg a szerkesztőségben, amelynek létszáma így a valamikori 1300 fő felére csökken. A nagyvárosi lapok közül a The Washington Post úszta meg ezúttal a legjobban, 1,9 százalékos visszaeséssel, ám a The Atlanta Journal-Constitution egyből 13,6 százalékot zuhant. - Az internetes bevételek nem növekedtek, a nyomtatott hirdetések pedig meredeken visszaestek az elmúlt két évben... Elemzők figyelmeztettek már: azáltal, hogy csökkentik a nyomtatott tartalmat, a lapok mintegy arra szólították fel az olvasókat, hogy ne vásárolják őket. A legtöbb újság drasztikusan csökkentette a méretét - kevesebb és kisebb oldal, rajta kevesebb cikkel -, valamint a szerkesztőségi létszámot, írja a The New York Times. - Szerintem lehetetlen anélkül csökkenteni a költségeket, hogy az ne érződjön a minőségen - fogalmaz a lap hasábjain Peter Appert, a Goldman Sachs iparági elemzője.

Washington