Az autonómia felvetésével igen, az időzítéssel annál kevésbé ért egyet Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDSZ) elnöke. Kerestük a másik magyar párt, a KM-KSz vezetését, de ők nem reagáltak kérdéseinkre.

Hogyan értékeli Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatait, amelyekben autonómiát igényelt a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek számára?

A miniszterelnök nem mondott újat, csak azt sorolta fel, ami az elfogadott nemzetpolitikai stratégia része. Ha nem említi mindezt, azt később akár megfutamodásként is tekinthették volna bírálói. Más kérdés az időzítés. Az talán még elfogadható, hogy beiktatási beszédében említette ezeket a témákat, hiszen négyévente tarthat ilyen beszédet Magyarország kormányfője. Az viszont már borzolta az ukrajnai politikusok idegeit, hogy az országban dúló válság közepén hangzottak el ezek az igények, illetve a miniszterelnök később újra megismételte ezeket.

Hasznos-e a kárpátaljai magyar kisebbség számára a jelenlegi kiélezett helyzetben felvetni az autonómia ügyét? És mekkora az autonómia támogatottsága a kárpátaljai magyar kisebbség körében?

Ukrajna délkeleti régióiban nagyon kiélezett a helyzet, emiatt az ukrán fél érzékenyen reagál a legártatlanabb igények felvetésére is, úgy érzi, hátba akarják támadni. E felfokozott hangulatban talán valóban nem volt szerencsés az időzítés. Sajnos, eddig is úgy éreztük, hogy a többségi nemzet képviselői néha gyanakvással tekintenek ránk, most pedig még a nyugodt Kárpátalján is folyamatosan szeparatistákat, árulókat keresnek. A mostani kijelentések e tekintetben csak szítják a tüzet. Még akkor is, hogy ha az autonómiára, vagy önrendelkezésre való jog közel sem egyenlő a szeparatizmussal, elszakadással. De bízom benne, hogy a hétvégi elnökválasztást követően a józan ész kerekedik felül, s a két ország hagyományosan jó kapcsolatai nyomnak majd többet a latban. Ami az autonómia támogatottságát illeti, tudomásom szerint nem készült erről konkrét felmérés. Azt viszont érzékelem, hogy van bizonyos támogatottsága e témának a kárpátaljai magyarok körében.

Ön milyen autonómiát, területit vagy kulturálisat, esetleg a kettő valamiféle keverékét tartaná hasznosnak a kárpátaljai magyar kisebbség számára?

A legtöbb kisebbség végső célja a területi autonómia békés megvalósítása. Ukrajna esetében viszont sem a jelenlegi kiélezett politikai helyzet, sem a törvényi keretek nem adnak erre lehetőséget. Szerintem az elkövetkező tíz év során, az EU felé vezető úton reális, elérhető cél lehet a kulturális autonómia megteremtése nemzetiségi önkormányzati formában, a magyarországi modellhez hasonlóan. Ugyanakkor ennek megvalósítása is akadályokba ütközik. Egyrészt, nincs meg a hozzá szükséges teljes törvényi háttér, illetve az állam pénzügyi helyzete sem teszi ezt lehetővé. Lehetséges egy olyan verzió is, hogy az önkormányzati reform keretében kibővítenék a Beregszászi járás területét, hozzácsatolva a tömbmagyarsághoz tartozó településeket a szomszédos járásokból. Az ukrajnai viták fényében talán ez volna a leggyorsabb változat. Viszont ez nem igazi önrendelkezés.