galéria megtekintése

Kiáltott egyet, de aztán minden felrobbant

3 komment

NOL

A keddi isztambuli merényletet követően hatvankilenc embert tartóztattak le Törökországban az Iszlám Állam (IS) terrorszervezettel fenntartott kapcsolat gyanúja miatt.

A Földközi-tenger parti Antalyában három orosz állampolgár is volt a elfogottak között. Isztambulban eddig egy letartóztatottról állítják, hogy feltehetőleg kapcsolatban volt az öngyilkos merényletet elkövető Nabil Fadlival. A 27 vagy 28 évesnek mondott szaúdi állampolgár tíz német turistát rántott magával a halálba. A sebesültek között van egy norvég és egy dél-koreai és több török állampolgár is.

A tettest azért sikerült gyorsan azonosítani, mert január ötödikén menekültként bejelentkezett egy isztambuli idegenrendészeti kirendeltségen négy másik férfval együtt.

A bejelentkezést követő napokban a csoport a megadott címen tartózkodott – írják a török hírportálok. – Vettek tőle ujjlenyomatot, így sikerült azonosítani – idézte a Reuters Efkan Ala török belügyminiszter, aki szerdán Isztambulba érkezett német kollégájával, Thomas de Maiziere-rel tartott közös sajtóértekezletet. Ala szerint Fadlit nem körözték, s nem volt azon a listán, amelyet az IS-szel kapcsolatban álló személyekről megküldtek más államoknak. Mint arról beszámoltunk, Törökország 35 ezer főt minősített a terrorszervezettel kapcsolatban állónak, ezek belépését megtiltotta török területre. Más országok sem körözték a merénylőt – tette hozzá a belügyminiszter.

 

A nyomozók most próbálják felderíteni,

hová lettek a későbbi öngyilkossal együtt bejelentkező külföldiek.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a tömeggyilkosságot követően „szíriai hátterűnek" mondta a merényletet. Az államfő jól informált lehetett Fadli hátteréről, s feltehetőleg ismerte előéletét, amely az IS-hez kötötte. A török lapok emlékeztetnek rá, hogy a szaúdi állampolgárok jelentik a legnagyobb külföldi csoportot az IS nemzetközi brigádjában, a dzsihadisták jelentős része iraki és szíriai állampolgár. A vezetőség főleg irakiakból áll.

A török hatóságok intenzív nyomozásba kezdtek, de a gyors tömeges letartóztatás utal rá, hogy elég jól értesültek arról, hogy hol vannak Törökország területén IS-sejtek, illetve

hol tartózkodnak azok a sérült vagy a harcokban megfáradt dzsihadisták, akiket eddig gálánsan befogadtak.

A merényletről túl sok részlet nem került nyilvánosságra, már csak azért sem, mert a kormány hírzárlatot rendelt el az üggyel kapcsolatban. A német turistacsoport idegenvezetője elmondta: észrevette, amint a csoport közepén álló férfi meghúzni készült a testére szerelt bombaöv zsinórját. – Fussatok! – kiáltotta, de a riasztás tíz ember számára túl későn volt.

Virágokkal emlékeznek Isztambulban az áldozatokra
Virágokkal emlékeznek Isztambulban az áldozatokra
Osman Orsal / Reuters

Eddig szokatlan módon német nyomozócsoport is érkezik a terrorakció kivizsgálására Törökországba. Erről feltehetőleg De Maiziere állapodott meg török kollégájával. A német belügyminiszter azt mondta, nem gondolja, hogy a merénylet speciálisan Németország ellen irányult volna.

Megváltozott az Iszlám Állam Törökország-politikája – vélik elemzők. Eddig ugyanis a szír területről visszaküldött merénylők elsősorban kurd vagy kurdbarát baloldali célpontokat támadtak. Megkímélték a török állam számára jelképes fontosságú helyeket, mint amilyen a Sültanahmet tér – közel a világhírű mecsetekhez, az oszmán császárok Topkapi szeráj nevű palotájához. Rá­adásul

nyilvánvalóan külföldiekre, tehát a törökök számára létfontosságú idegenforgalomra támadtak.

Az IS eddig kímélte Erdogan kormányzatát – most hadat üzent neki. Ez, tekintve a korábbi bensőséges viszonyt, fordulatot jelent. Kérdéses, hogy a törökök mire szánják el magukat. Eddig az IS felszámolásánál fontosabbnak tartották a Bassár el-Aszad szír elnök rezsimjének megsemmisítését.

A török ellenzék, a középbal Köztársasági Néppárt (CHP) és a jobboldali Nemzeti Mozgalom Párt (MHP) hevesen bírálja a kormányt a merénylet miatt. A jobboldali nacionalisták szerint Erdogan képtelen megvédeni az országot a terrortól. A CHP egyik képviselője kérdéseket nyújtott be az ankarai parlamentben, arra utalva, hogy a belügyi szervek régen ismerték és futni hagyták az IS-szel kapcsolatban álló személyeket, akiknek közük volt a tavalyi véres tömeggyilkosságokhoz Surucban és Ankarában.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.