Tengeri teknősök számlálását, egy popcsapatot, de még egy futballklub népszerűsítését is finanszírozták japán önkormányzatok abból a 200 milliárd jenes (450 milliárd forint) keretből, amelyet a 2011-es japán földrengés, szökőár és atomerőmű-baleset miatt kitelepített lakosok álláshoz juttatására különítettek el. A közmunkaprojektekre az evakuáltak helyett döntően helyi lakosokat vettek fel – írta hétfőn az Aszahi Simbun japán napilap.

A lap oknyomozó riportja szerint a keret több mint felét, 108,5 milliárd jent a tragédiák által nem érintett régiók kapták. A 38 prefektúra által közmunkaprogramokban alkalmazott 65 ezer főből mindössze kétezer – azaz 3 százalék – volt a katasztrófa sújtotta területekről kitelepített ember.

Ráadásul a közmunkaprogramban számos megkérdőjelezhető hasznosságú projektre is jelentős összeg jutott. Kagosima prefektúra például hárommillió jenes (6,8 millió forint) költséggel vett fel tíz embert, akiket a Jakusima nevű szigeten tojást rakó tengeri teknősök számlálásával bíztak meg. A hivatalosan a tengeri teknősök védelme érdekében indított projekt során a munkások egyetlen valamirevaló feladata az volt, hogy figyelmeztessék a turistákat, hogy ne zavarják a teknősöket.

„A projekt egyáltalán nem segítette a teknősöket, a katasztrófa áldozatairól nem is beszélve” – mondta a lapnak egy teknősszámláló.

Jamagucsi prefektúra 14 milliót költött egy helyi kabalabábu népszerűsítésére, Tottori pedig 40 milliót fizetett egy popcsapatnak, hogy egy helyi képregény-kiállítást reklámozzon. Gifuban a rosszul szereplő helyi focicsapat renoméját próbálták javítani, míg Tokióban és környékén többek között vécétisztításra vettek fel embereket a keretből.

Egy kiskapunak köszönhetően jogilag mindegyik projekt makulátlan. A munkaügyi minisztérium rendelete szerint ugyanis a kitelepítettek előnyt élveznek a számukra elkülönített keretből finanszírozott közmunkaprogramokra való jelentkezéskor, ám azok keretében foglalkoztathatók a katasztrófa óta munkanélkülivé vált, de nem a lerombolt régiókból származó emberek is. Az érintett önkormányzatok ezért azzal takaróznak, hogy mivel a meghirdetett munkákra nem, vagy csak kis számban jelentkeztek kitelepítettek, azokat kénytelen voltak helyieknek adni.

Az Aszahi gyűjtése szerint a keretből finanszírozott projektekre 12 prefektúra tíznél kevesebb kitelepítettet vett fel, kettő pedig egyet sem.

Nem ez az első botrány a katasztrófa utáni helyreállításra közpénzekből és kötvénykibocsátással elkülönített, 25 ezer milliárd jenes kerettel kapcsolatban. Korábban a japán sajtó arra derített fényt, hogy kétezermilliárd jent az újjáépítéshez egyáltalán nem kapcsolódó beruházásokra, többek között a környezetvédők által gyakran zaklatott japán bálnavadászflotta védelmére, a katasztrófa sújtotta területektől több mint kétezer kilométerre lévő Okinava autópálya hálózatának korszerűsítésére, valamint kormányépületek felújítására költöttek el.

A pénzszórással kapcsolatos felháborodást fokozta, hogy a Fukusimából és a katasztrófa által érintett további nyolc prefektúrából két éve kitelepített 470 ezer emberből 315 ezren a mai napig átmeneti szállásokon élnek, nagy részük munka nélkül, segélyeken tengődik. Habár a katasztrófa sújtotta régiókban jelenleg alacsonyabb a munkanélküliség az országos átlagnál a jelentős közberuházásoknak köszönhetően, ezek szakértők szerint nem jelentenek fenntartható megoldást a jövőre nézve.