Ez a 40 százaléka annak, amennyi a csernobili nukleáris baleset során a légkörbe került - állapítja meg jelentésében egy norvég intézet kutatója.

Azt, hogy sokkal több 137-es radioaktív céziumizotóp kerül az atmoszférába, mint gondolták, a világ legkülönbözőbb helyein felállított érzékelők jelzik. Andreas Stohl, a norvég légkörkutató intézet munkatársa szerint a japán kormány becslése csak Japánban mért értékeken alapult, és nem számolt a tenger felé kiszökött szennyeződéssel.

Stohl tanulmánya nem foglalkozott azzal, hogy a sugárzásnak milyen hatása van az emberek egészségére. A Cézium 137-es veszélyes, mert évtizedekig fennmarad a környezetben, és sugárzása rákkeltő.

A fukusimai baleset hosszú távú hatásai nem egyértelműek, mert nehéz mérni, hogy az emberek mekkora sugárzást szenvednek el. A szennyezés mértékét csak nagyon pontatlanul lehet megbecsülni, így ha valaki kétszeres céziummennyiséget számol, akkor az nem számít nagy különbségnek - mondta a kutató.