Van alternatívája a szocialista modellnek: ezt üzente franciául Bart De Wever, a nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) vezetője közvetlenül a francia ajkú belgáknak szerdai, példátlan videoüzenetében, melyben arról próbálja meggyőzni a vallonokat, adjanak neki és pártjának egy esélyt, hogy bebizonyíthassák: a közös jóért dolgoznak. A 11 milliós Belgiumban vasárnap nemcsak EP-választást tartanak, hanem regionális és szövetségi szintűt is. Amelyik párt ellenzékbe szorul a sajtóban „minden választások anyjának” nevezett monstre szavazáson, az a következő öt évben egyik szinten sem tud javítani.

 

A zöldek bohócorral csúfított plakátjai Brüsszelben Francois Lenoir / Reuters

A választásnak nagy a tétje, hiszen legutóbb 541 napig nem sikerült szövetségi kormányt alakítani a francia és flamand ajkú közösség közti bizalmatlanság miatt. De Wever úr, a kétszínűsége senki sem ver át – üzente meg válaszul a legnépszerűbb francia nyelvű formáció, a vallon szocialista párt vezetője, Paul Magnette. A flamandok és a vallonok két külön pártrendszerben, külön sajtóval körülvéve szavaznak, azaz nem tudnak egymás pártjaira voksolni (Brüsszel kivételével). De Wever megpróbál kitörni a flamand nacionalista démon szerepéből. 2010-ben az N-VA a legerősebb flamand párt volt a szavatok 28 százalékával, de mégsem került be a szövetségi kormányba, mert a föderális állam leépítésére vonatkozó követelései elijesztették a többi pártot. Végül az N-VA kihagyásával hatpárti szocialista–liberális–konzervatív koalíció alakult a vallon szocialista, Elio Di Rupo vezetésével.

Ám az N-VA sikere négy éve megrázta a pártrendszert, és vasárnap megerősítheti domináns helyét Flandriában, mondja lapunknak Régis Dandoy. A Brüsszeli Egyetem politikatudományi professzora szerint most azon múlhat az N-VA kormányra kerülése, hogy sikerül-e 32 százalék körül nyernie, amire van esélye. Ha ismét kimarad a többségi közösség legnagyobb pártja, legitimációs kérdések merülhetnek fel az új kabinettel kapcsolatban. Dandoy szerint felméréseik azt mutatják, hogy a flamand szavazók csak 10-12 százaléka támogatja Flandria teljes függetlenedését. Az N-VA ezért inkább konföderációval kampányol, amelyben csak a had- és a külügy lenne közös, és felelősebb gazdaságpolitikát követel a szövetségi kormánytól. –

Az N-VA úgy akar új szavazókat szerezni, hogy gazdasági kérdésekkel kampányol, de a többi párt továbbra is a nacionalizmus miatt támadja – magyarázza Dandoy, aki szerint a francia nyelvű Vallóniában nem téma De Wever gazdasági programja. Ott az számít, hogy Flandriát függetlenítené. Ugyanakkor érzékenyen érinti a rosszabb gazdasági helyzetben lévő vallonokat, hogy De Wever a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszert is szétszakítaná: ebbe jelenleg a flamandok fizetnek be többet. Tavaly egyébként a belga államadósság csaknem száz százalékra rúgott, s hosszas küzdelem után a kormánynak sikerült három százalék alá szorítania a hiányt.

Mindenesetre a belga politikusok azt ígérik, levonták 2010 tanulságait, s fogadkoznak, nem fog több száz napig tartani a kormánykoalíció összeállítása. De az N-VA ragaszkodik az államreformhoz, amely a vallonok szemében átléphetetlen vörös vonal. – A status quo nem maradhat fenn – figyelmeztet Dandoy, emlékeztetve, hogy a 2011-es államreform azért jött létre, mert abban reménykedett a többi párt, ezzel kifoghatják a szelet a flamand nacionalisták vitorlájából. Nem így lett. Ha az N-VA nélkül alakul megint szövetségi kormány, Dandoy szerint ismét ezzel a stratégiával próbálkozhat a kormánykoalíció.