Franciaország megszavazza a palesztin ENSZ-tagságot
A palesztinok az ENSZ-ben jelenleg állandó megfigyelőként vannak jelen, de szeretnének megfigyelő állam státuszt kapni. Ez szavazati joggal nem jár, de lehetőséget biztosítana arra, hogy palesztin küldöttség részt vegyen a közgyűlési vitákon, bekerüljön a tagszervezetekbe és a Nemzetközi Büntetőbíróságba (ICC) is – ami a két utóbbit illeti, a folyamat nem automatikus, és garancia sincs rá.
Fabius a parlament alsóháza előtt beszélt arról, hogy amikor csütörtökön vagy pénteken az ENSZ közgyűlése elé kerül a kérdés, akkor Párizs igennel fog szavazni a palesztin kérelemre. Ezzel Franciaország az első nagyhatalom – nem mellesleg az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja –, amelyik támogatásáról biztosítja az elképzelést. „Már régóta támogatjuk az államiságot célzó palesztin ambíciókat, és a következetességünkre is ügyelnünk kell” – mondta a francia külügyminiszter.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a borítékolható bukás ellenére tavaly szeptemberben előállt az ENSZ-ben egy hasonló ötlettel, Palesztina teljes jogú tagfelvételi kérelmével, de a Biztonsági Tanács ezt az Egyesült Államok vétója miatt elutasította.
A mostani szavazáson az Egyesült Államok vétóval nem élhet. Mivel 139 ENSZ-tagország már elismerte a palesztin államot, a tagfelvétel biztosra vehető. Az elmúlt napokban a világsajtó szerint mégis élénk diplomáciai tevékenység zajlott, a felvételi határozat szövegéért. Az amerikaiak szeretnék, hogy a palesztinok ne akarjanak részt venni az ICC-ben, vagyis ne idézhessék Izraelt a törvényszék elé. A határozat szövegében sürgetik a rendezést Izraellel, kétoldalú tárgyalások útján. A szöveg megnevezi az elmúlt húszegynéhány év alatt megfogalmazott béketerveket, és arra ösztönzi a feleket, hogy ezek alapján valósítsák meg a kétállamos rendezést, amelyben a palesztinoké a Gázai övezet, a Jordán nyugati partja, Kelet-Jeruzsálem és az 1967 óta megszállt területek.
A felvételi kérelmet Abbász csütörtökön fogja az ENSZ közgyűlése elé terjeszteni. Abbászt eddig szokatlan módon támogatásáról biztosította Háled Mesál, a Hamász vezetője is, ami azért érdekes, mert Iszmail Haníje palesztin miniszterelnök ellenezte az elnök törekvését.
Ha meg is kapja Palesztina a megfigyelő állam státuszát, egyelőre nem lesz kivel tárgyalnia. Izraelben választási kampány zajlik, és a választások egyik fő tétje éppen a palesztin kérdés. Benjamin Netanjahu miniszterelnök biztos listavezetője a Likudnak, de úgy, hogy eltűntek mögüle a liberálisok, viszont előkelő helyre léptek elő a párt „héjái”. (A Likud közös listán indul Avigdor Lieberman alakulatával, a szélsőjobboldali Jiszrael Bejtenuval, miután a két párt összeolvadását megvétózták.) Eközben egyre több tárgyalásokat szorgalmazó baloldali és középpárt tűnik fel. Kedden pártot alapított Mozgalom névvel Cipi Livni, aki a Likudban indult, majd a Kadimában pártelnökségig és külügyminiszterségig vitte. (A legtöbb, 28 képviselője jelenleg a Kadimának van a 120 fős Knesszetben, de mivel 2009-ben nem tudott kormányt alakítani, a Likud és Netanjahu került hatalomra.) Livni – akinek korábban előkelő listás helyet kínált a Munkapárt is – azzal kampányol, hogy meg akar egyezni a palesztinokkal, és javítani akarja a fiatal nemzedék gazdasági helyzetét.
