A Le Monde vezető párizsi lap hétfőn kéréssel fordult a Front szavazóihoz: akár névvel, akár nevük elhallgatása mellett, de magyarázzák el az újság online felületén, miért szavaztak erre a pártra? Erre persze felmérések is készültek korábban: a franciák jelentős része kiábrándult a mérsékelt politikából, egzisztenciális fenyegetésnek tartja az „idegenek" jelenlétét (legyen bár nemzedékek óta az országban élő franciaajkúakról szó), kilátástalannak tartja a jövőjét. Ezt az érzést erősítik a Le Monde marseille-i választási riportjának megszólalói is.
Egy nyugdíjas azt mondja:„magunkra hagytak bennünket, a fiatalok nem hisznek a politikában", egy 41 éves, háromgyerekes munkás, aki a radikális balra szavazott, pedig arra panaszkodik: heti hét napot gürcöl, mégse tudja megcsináltatni a fogait.
– Az állampolgárokat aggodalom tölti el: munkát akarnak, a válság megoldását akarják. Márpedig a kormány nem jeleskedett ennek megoldásában, s most az önkormányzati választások után megint elverik rajta a port. A Nemzeti Frontnak nincs programja, illetve az egész programja ennyiből áll: a bevándorlás és Európa a felelős a franciák minden gondjáért, mondja kérdésünkre Esther Benbassa zöldpárti francia szenátor.
Bár pártja, az EELV már kivált nemrég a balközép francia kormányból, őket is büntették a szavazók: az eddigi 14 helyett csak hat képviselőt küldhetnek majd Brüsszelbe. Benbassa szerint a felelősség az eredményért nem kizárólag a két éve hivatalba lépett Francois Hollande államfőé, hanem az egész kormányé. „Az egész baloldal rosszul jött ki ebből a választásból".
|
A Femen ukrán feminista csoport két tagja fényképezkedik Marine Le Pen választási plakátja előtt Henin-Beaumont-ban az EP-választások alatt, miközben az épületben található szavazóhelyiségben Le Pen épp leadja voksát.
Christian Hartmann / Reuters |
– Óriási sokkot jelent az eredmény Hollande számára, aki ráadásul nem sokat tehet egyelőre, a Front követeléseit, így azt, hogy oszlassa fel a parlamentet, legalábbis biztosan nem teheti magáévá. Az biztosnak látszik, hogy a kormány politikáját homlokegyenest az ellenkező irányba kell fordítani. Erre utalnak Manuel Valls miniszterelnök adócsökkentési tervei is – magyarázza Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa.
A francia politika kutatója szerint a Párizs részéről elhangzott ígéretsorozatokhoz, így a gazdagok adóemeléséhez hamis várakozásokat fűzött a közvélemény egy része. Ugyanakkor, mondta, az EP-választásokat a franciáknál egyfajta „tét nélküliség" övezi, ami különösen alkalmassá teszi a tiltakozó szavazatok kifejezésére.
– Lehet szeretni vagy nem szeretni, de Marine Le Pen nagyon ügyes politikával végezte el pártja „ördögtelenítését", ma már kevésbé tartják az emberek szélsőségesnek a Nemzeti Frontot, mint korábban, nem annyira szégyen vagy kínos rá szavazni, illetve ezt ki is mondani. „Különösen aggasztó Franciaország jövőjével kapcsolatban az idegengyűlölet, mint meghatározó elem a Front támogatottságában". A 35 éven aluliaknál a Front csaknem egyharmados támogatottságot ért el; a fiatalok munkanélkülisége 23,4 % a franciáknál.
