Big Brother a köbön: Obama valóra váltja Bush álmait

Közvetlenül hozzáférnek az amerikai hatóságok olyan internetes cégek szervereihez, mint a Google és a Facebook, és ott a felhasználók e-mailjei, fotói, dokumentumai és chatelései között kutakodnak egy tegnap éjjel kiszivárgott dokumentum szerint. Az érintett cégek tagadják, hogy beengedték rendszerükbe az FBI-t és más titkosszolgálatokat. A kormány és a törvényhozók elismerték a program működését, de azt mondják: csak külföldiek adatforgalmát figyelték.

Amerikai és külföldi állampolgárok internetes beszélgetéseibe, e-mailjeibe és dokumentumaiba olvashat bele a szövetségi nyomozó hivatal (FBI) és a lehallgatásokra szakosodott Nemzeti Biztonsági Szolgálat (NSA), de hozzáfér fotókhoz és videobeszélgetésekhez is egy tegnap kiszivárgott dokumentum szerint.

A brit Guardian és az amerikai The Washington Post (WP) által egyszerre nyilvánosságra hozott NSA-dokumentum szerint a Prism (Pizma) programban együttműködik a hatóságokkal a Microsoft, a Yahoo, a Google, a Facebook, a PalTalk, az AOL, a Skype, a YouTube és az Apple is. A Microsoft csatlakozott először, 2007-ben. Az utolsó az Apple volt, 2012-ben. 

A két lap úgy értelmezi a kiszivárgott, 41 oldalas prezentációt: az említett cégek a hatóságoknak hozzáférést biztosítanak szervereikhez, amelyekben ők szabadon kereshetnek – feltehetően terrorizmusra utaló jelek után kutatva. Mivel ezen cégek szerverein, illetve (a web decentralizált jellege miatt) amerikai internetkábeleken keresztül folyhat olyan kommunikáció is, amelynek sem kiindulási pontja, sem célállomása nem az Egyesült Államok, egy ilyen eszköz hatalmas rálátást enged a világ kommunikációjára.

A brit titkosszolgálatok is kaptak kulcsot a rendszerhez

A Guardian pénteken az is közölte: a birtokába jutott dokumentumok bizonyítják, hogy az amerikai Prism rendszerhez a brit kémszervezetek lehallgatással foglalkozó egysége (tulajdonképpen az NSA testvérszervezete), a GCHQ is hozzáfért. A britek 2010 óta biztosan használják az amerikaiak rendszerét, és tavaly ennek segítségével 197 titkosszolgálati jelentést készítettek. 

A brit hatóságok kérhetik az amerikai igazságügy-minisztérium segítségét és közbenjárását, ha egy amerikai székhelyű internetes cégtől akarnak egy nyomozáshoz adatokat kikérni. A Guardian cikke szerint tavaly közel háromezer ilyen megkeresés érkezett csak a Google-höz, a folyamat pedig lassú. Egyértelmű, hogy a Prism gyorsabb és hatékonyabb ennél. A britek most azt találgatják: vajon melyik miniszter tudott a programról?

Bush kezdte, Obama folytatta

A Prism a WP szerint 2007-ben indult, amikor George W. Bushnak a szeptember 11-i terrortámadások után létrehozott titkos lehallgatási programjára fény derült, így tarthatatlanná vált. Ekkor hozták létre a lehallgatásokat (általában meglehetősen gyorsan) jóváhagyó titkos bíróságokat és mindennek a jogi kereteit is.

Az alapot a nemzetbiztonság védelmének megerősítésére 2001-ben viharos gyorsasággal elfogadott Patriot Act vitatott 215-ös passzusa adja, amelynek meghosszabbítása ellen demokrata képviselők és szenátorok már többször felszólaltak, ám titoktartási kötelezettségük miatt nem mondhatták el, miért. A WP és a The New York Times (NYT) most azt írja: most lagalább kiderült, hogy e program miatt aggódtak. 

Az Obama-kormány és demokrata politikusok megvédték a Prism programot. Érveik szerint minden legálisan történt, és szükség van rá a nemzetbiztonság megvédéséhez. "Ez egy kulcsfontosságú eszköz ahhoz, hogy megvédjük az országot a terrorfenyegetésektől, hogy megtudjuk,  ismert vagy feltételezett terroristák kapcsolatba léptek-e egymással vagy olyanokkal, akik erre készülnek, különösen olyanokkal, akik az Egyesült Államokban élnek" – mondta egy fehér házi szóvivő, Josh Earnest az elnöki különgép fedélzetén riportereknek.

A világ lehallgatását végző amerikai titkosszolgálat, az NSA központja
An undated aerial handout photo shows the National Security Agency (NSA) headquarters building in Fort Meade, Maryland. REUTERS/NSA/Handout via Reuters (UNITED STATES - Tags: POLITICS) FOR EDITORIAL USE ONLY. NOT FOR SALE FOR MARKETING OR ADVERTISING CAMPAIGNS. THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. IT IS DISTRIBUTED, EXACTLY AS RECEIVED BY REUTERS, AS A SERVICE TO CLIENTS

A NYT szerint Earnest hozzátette: Barack Obama elnök örömmel kezd vitát a biztonság és a szabadságjogok egyensúlyáról.

Miközben az illetékesek megerősítették a program létét és működését, hangsúlyozták: az a külföldi hírszerzést szabályozó törvény alapján működik, tehát külföldiek kommunikációjáról gyűjt adatot. Ám minden megtesznek, hogy minimalizálják az amerikai állampolgárokról "esetlegesen" hozzájuk kerülő adatok mennyiségét és azok nyilvántartását.

A Szilícium-völgy tagadja, hogy beengedte szervereire a hatóságokat

Az Apple, a Google, a Facebook és a Microsoft azonnal tagadta a vádakat. Azt állítják: nem hoztak létre "hátsó bejáratot" szervereikre az amerikai hatóságok számára. Ha bírósági végzéssel kérnek ki tőlük adatot, akkor együttműködnek, ám hangsúlyozzák: nem kutakodhat a rajtuk keresztül áramló tartalomba a kormány. Ez elemi érdekük: felhasználóik elpártolnának tőlük, ha kiderülne, harmadik félnek is kiadják adataikat.

A Google magyarországi sajtóirodája szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írta: "A Google nagyon komolyan veszi a felhasználói adatok védelmét. A felhasználói adatokra vonatkozó kérelmeket minden esetben alaposan tanulmányozzuk és az érvényes jogi eljárásoknak megfelelően reagálunk rájuk.

Időről időre felbukkannak híresztelések, melyek szerint a kormányzati szerveknek valamiféle “hátsó ajtón” keresztül hozzáférést adnánk a rendszereinkhez, de ilyen “hátsó ajtó” nem létezik. A Google nem ad hozzáférést az állami szerveknek semmiféle “hátsó ajtón” keresztül a felhasználói adatokhoz."

Egy hírszerző tiszt sokallt be és "borított"

Ez már a sokadik "lehallgatási" botrány, amely az elmúlt hetekben megrázta az amerikai kormányt. Különösen kellemetlen ez Obama számára, aki korábban keményen kritizálta elődjét, George W. Busht a bírósági jóváhagyás nélküli, széles körű, titkos lehallgatások miatt. Eddig csak sejtések láttak napvilágot arról, hogy a Bush által kezdett programot Obama is folytatta, de nem volt rá bizonyíték.

Az ügy feltehetően rányomja a bélyegét a mai informális kínai-amerikai csúcstalálkozóra is, amelyen Obama kínai kollégájának a tervek szerint felveti a kibertérben történő (ipari) kémkedés problémáját is. Az amerikai kormány szerint ugyanis kínai hackerek már többször betörtek fontos amerikai létesítményekbe, ahol többek közt fontos haditechnikai eszközök leírásához is hozzáférhettek. 

A botrányok néhány hete kezdődtek, amikor először az derült ki: egy kiszivárogtatás forrásának keresése közben a hatóságok az AP hírügynökség újságíróinak kéthavi telefonálási adatait szerezték meg. Majd az keltett nagy visszhangot, hogy kiderült: a Fox News jobboldali tévécsatorna egyik újságírójának, James Rosennek az e-mailjeibe is belenéztek a hatóságok 2010-ben, szintén egy kiszivárogtatás ügyében nyomozva.

A The Guardian brit napilap pedig tegnap hozott nyilvánosságra egy szigorúan titkos bírósági végzést, amely arra szólítja fel a Verizon telefonszolgáltató egyik leányvállalatát, hogy folyamatosan, napi rendszerességgel adja át a belföldi, illetve az Egyesült Államokba irányuló telefonhívások listáját: számokat, a kommunikáció útvonalát és a beszélgetések időtartamát a Nemzeti Biztonsági Ügynökségnek (NSA), amely alapvetően lehallgatásokra, digitális információszerzésre alakult. A számokhoz tartozó nevekről, illetve a beszélgetések tartalmáról nincs szó.

A sajtóban már többször felmerült, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a széles hatáskörrel felruházott nyomozó hatóságok és titkosszolgálatok az amerikaiak beszélgetéseit is lehallgatták, és figyelték digitális kommunikációjukat. Később a lehallgatások jóváhagyására titkos, gyorsított eljárással dolgozó bíróságokat hoztak létre. Azt azonban a csütörtöki kiszivárogtatásokig nem bizonyították dokumentumok, hogy ezt az Obama-kormány is folytatta volna.

Az Obama-kormány elismerte a dokumentum valódiságát, és közölte, hogy ezekre az adatokra szükség van ahhoz, hogy megakadályozzák a terrortámadásokat – jelentette a Reuters.

Az amerikai sajtó a dupla, gyors egymásutánban történt kiszivárogtatásokból arra következtet: egy magas rangú, névtelen forrás kezdte el átadni a sajtónak ezeket a dokumentumokat. A Washington Post azt írja: egy "kiábrándult hírszerzési munkatárs" adta át nekik a dokumentumokat.

A világ lehallgatását végző amerikai titkosszolgálat, az NSA központja
An undated aerial handout photo shows the National Security Agency (NSA) headquarters building in Fort Meade, Maryland. REUTERS/NSA/Handout via Reuters (UNITED STATES - Tags: POLITICS) FOR EDITORIAL USE ONLY. NOT FOR SALE FOR MARKETING OR ADVERTISING CAMPAIGNS. THIS IMAGE HAS BEEN SUPPLIED BY A THIRD PARTY. IT IS DISTRIBUTED, EXACTLY AS RECEIVED BY REUTERS, AS A SERVICE TO CLIENTS
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.