A szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatok miniszterelnöki értékeléséből az tűnt ki, hogy a szomszédok többségével nem problémamentes a viszony. Méltatta a visegrádi együttműködést, a magyar–szlovák viszonyt rendezettnek, a magyar–szerbet kiegyensúlyozottnak nevezte. Szlovéniát elhanyagolt relációnak minősítette, Románia esetében viszont nehezményezte, hogy ott „politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben”.
Horvátországról azt mondta: „a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni”. Nem látni, hogy mikor lesz belőle nyugatos gazdasági szerkezettel rendelkező jogállam – vélekedett Ukrajnáról, de megerősítette: „Oroszország és Magyarország között mindig kell lenni valaminek, hívhatják Ukrajnának is", a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal. Megismételte viszont, amit két héttel ezelőtti moszkvai látogatásán is kijelentett: június végén nem lesz automatikus a Moszkvával szembeni EU-szankciók meghosszabbítása.
Idézőjelben a kormányfőtől
„Magyar fejjel könnyű belátni, hogy ha a közös pénzen túl az adópolitikát is harmonizáljuk, az államadósság-kezelést is harmonizáljuk, a szociális rendszerünket is harmonizáljuk, akkor mitől vagyunk független állam.”
„Amikor Ukrajnáról beszélünk, persze Oroszországra gondolunk, ez már csak a magyar külpolitika hagyományai közé tartozik.”
„Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba.”
„Patikamérlegen kiszámított és gondosan felépített nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk.”
A magyar–osztrák viszonyról Orbán csak kérdésre válaszolva beszélt, mondván: akármilyen durva nyilatkozatokat tesz egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni. (A Népszabadság forrásai szerint egyébként a külügyi tárcánál nem sok teret hagytak a spontán dialógusnak: már a múlt héten eldöntötték, kik tehetnek fel kérdéseket a miniszterelnöknek.)
Nem fogadható el, hogy a közép-európai országokat az uniós források megvonásával fenyegessék – hangoztatta a kormányfő, és hozzátette: ennek „javasolt a mellőzése”. Szerinte a Magyarországnak adott uniós eurókon egyes országok jól keresnek. Ugyanakkor „ezzel közben mi is jól járunk, nekünk ez a rendszer nem ellenségünk”, „kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak” – hangoztatta.
Az értekezleten elmondott beszédében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is kifejtette erről a véleményét. – Nyugaton egyesek úgy tekintenek a Magyarországnak járó uniós forrásokra, mint humanitárius segítségre, pedig szerződések rendelkeznek róluk. Nincs olyan kitétel bennük, hogy csak akkor járnak, ha a közép-európai országok egyetértenek az európai fősodorral – jelentette ki.
Más diplomáciát akar az ellenzék
Az Együtt szerint hatvanéves mélyponton van Magyarország nemzetközi tekintélye. Hajdu Nóra, a párt elnökségi tagja a nagyköveti értekezletet kommentálva közleményében egyebek között kifejtette: Orbán Viktor országlásának hatodik évében Magyarország az európai értékeket és az Európai Uniót megtagadó politizálás jelképévé vált, szövetségesi kapcsolatai sokat gyengültek. A Jobbik felszólította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy pótcselekvések és a kommunikáció diplomáciája helyett térjenek vissza a szakmai munkához. Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke szerint rövidlátásról árulkodik a szemlélet, amely a diplomácia sikereit kizárólag gazdasági mutatókkal azonosítja.
