Miközben Alekszej Uljukajev orosz gazdasági miniszter annak a reményének adott hangot, hogy a fegyvernyugvás életbe lépése után hamarosan feloldhatják a nyugati szankciókat, John Kerry amerikai külügyminiszter is azt mondta: ehhez valóra kell válnia a minszki egyezménynek, és amíg ez nem történik meg, Washington minden lehetőséget napirenden tart.
|
Frissen sorozott ukrán katonák kiképzésen. A fegyverek nem hallgatnak, a szélsőjobb pedig nem nyugszik
Valentyin Ogirenko / Reuters |
A Kreml szóvivője ugyanakkor azt mondta, hogy a minszki csúcson nem volt szó a szankciókról. „Ez nem a mi ügyünk" – mondta Dmitrij Peszkov, aki hozzátette: nem szerepelt a napirenden a Krím hovatartozása és az Oroszországban orosz újságírók meggyilkolásában való bűnrészességért vád alá helyezett ukrán pilótanő, Nagyija Szavcsenko szabadon bocsátásának kérdése sem.
A minszki alku egy sor kérdést is felvet. Például azt, hogy a felkelőknek megígért amnesztia vonatkozik-e azokra, akik tavaly júliusban Donyeck körzetében lelőtték a malajziai utasszállító repülőgépet. Merkel Brüsszelben nem nyilatkozott egyértelműen az ügyben, Petro Porosenko ukrán államfő viszont arról biztosította Mark Rutte holland miniszterelnököt, hogy a merénylők nem kerülhetik el a felelősségre vonást.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a minszki találkozóról azt mondta, Merkel, Hollande és Porosenko is többször félbe akarta szakítani az egyezkedést Vlagyimir Putyin orosz államfővel, Porosenko pedig pénteken arra figyelmeztetett, hogy még nagyon messze vagyunk a békétől. Senki sem lehet biztos abban, hogy a rendezési feltételek érvényesülnek – mondta. Ő nyilván a felkelőkben látja a veszélyforrást, ám Dmitro Jaros, a Jobboldali Szektor szélsőséges szervezet parlamenti képviselő vezetője is jelezte már, nem tartják kötelező érvényűnek a minszki egyezséget.
Az elemzések szerint most a kulcsfontosságú vasúti csomópont, Debalceve körüli „katlan" jelenti a legveszélyesebb „rejtett aknát". A szakadárok azt állítják, hogy körülzárták a településen a kormányerőket, és azok kivonását követelik. Kijevben viszont tagadják, hogy csapataik csapdába estek volna. Pénteken arról szóltak a hírek, hogy minden eddiginél ádázabb csata folyt Debalcevénél, és a közeli Lohvinove falu a lázadók kezére került. Minden jel arra utal, hogy a fegyvernyugvás bevezetéséig hátralévő időben a szakadárok megpróbálják bevenni a várost. Pedig a minszki dokumentumban előírt fegyvermentes övezet kialakításakor a felkelőknek a tavaly szeptemberi állásaik mögé kell visszavonniuk nehézfegyvereiket, vagyis gyakorlatilag elveszítik az ellenőrzést az azóta elfoglalt területek fölött.
|
Porosenko Arszenyij Jacenyuk miniszterelnökkel. Az elnök szerint a béke még messze van
Andrew Kravchenko / Reuters |
De másutt is folytatódtak a harcok. Kijevi közlés szerint a felkelők csapatokat vonnak össze a konfliktus főbb térségeiben. Egy nap alatt 11 kormánykatona halt meg, a Luhanszkhoz közeli Szcsasztyjában pedig két civil vesztette életét, amikor állítólag a lázadók tüzérsége eltalált egy kávéházat.
