Figyelmeztette az EP az Orbán-kormányt

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló, négypárti állásfoglalást szavazott meg csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülése. Jogi következmény nincs, a politikai nyomás viszont nőhet Magyarországon.

Hiába a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) a legnagyobb frakció az EP képviselői padsoraiban, csütörtökön ez is kevés volt ahhoz, hogy megakadályozza a szocialisták és a demokraták, a zöldek, a liberálisok, illetve az egységes baloldal négypárti állásfoglalásának elfogadását. A 365 támogató vokssal elfogadott határozat az EP „súlyos aggodalmát" fejezi ki a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel összefüggésben". Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

A voksolásra három határozati javaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A másik két, alternatív javaslatot – amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzervatívok jegyeztek – a plenáris ülés elutasította.

Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új alkotmány "egyes rendelkezéseit az Európai Parlament bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában", és akkor „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat, és ... felhívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőrzése érdekében, hogy következetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betűjével és szellemével, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájával".

A szöveg "a magyar állampolgárok és az Európai Unió közös érdekében felhívja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság fent említett kérdésekkel kapcsolatos ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítsa ennek megfelelően az érintett jogszabályokat", és egyúttal "tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság elkötelezett annak alapos vizsgálata mellett, hogy megfelelnek-e a magyar jogszabályok nemcsak az európai jogszabályok betűjének, hanem azok szellemének is".

A képviselők „felhívták az Európai Bizottságot mint a szerződések őrét", hogy végezzen alapos vizsgálatot az alábbiak biztosítása érdekében: a bíróságok teljes körű függetlensége, különös tekintettel annak biztosítására, hogy az Országos Bírósági Hivatalt, a Legfőbb Ügyészséget és általában a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák, és a függetlenül kinevezett bírák mandátumát ne lehessen önkényesen lerövidíteni; a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja; az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és a vonatkozó törvény betűje és végrehajtása révén történő szavatolása; az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felülvizsgálatához való jog visszaállítását is; a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása, különös tekintettel a civil társadalom és az ellenzék képviselőinek a Médiatanácsban való részvételére; az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszteletben tartása; a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása; annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tiszteletben tartsa a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését".

Az állásfoglalás szerint az EP „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ... említett ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést". Egyúttal „utasítja az Elnökök Értekezletét", hogy e jelentés fényében „mérlegelje, szükség van-e intézkedések – köztük az eljárási szabályzat 74. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések – életbe léptetésére”.

Nyújtott be állásfoglalási javaslatot egyébként az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt is, a fideszes Gál Kinga és Szájer József által jegyzett dokumentum azonban mindössze 315 szavazatot gyűjtött be, a HVG értesülései szerint azért, mert a német és a francia párttársak túlzottan enyhének ítélték a szövegét. Ez hangsúlyozza ugyan, hogy az unió által hozott szabályokat be kell tartani, de visszautasítja a Magyarországot ért „megalapozatlan vádakat”. A német-francia ellenkezés arra enged következtetni, hogy az EPP nem áll ki teljes mellszélességgel a Fideszért, illetve az Orbán-kormányért. (Az EPP-nek 271 képviselője van a 752 fős EP-ben.)

A fenti kettőn túl az euroszkeptikusokat és a konzervatívokat tömörítő frakció, az ECR sem hagyta ki a lehetőséget, és előállt egy saját határozattal. Ez indítványozza, hogy az EP szólítsa fel Budapestet a helyzet megoldása – vagyis az alaptörvénnyel kapcsolatos bizottsági aggodalmak tisztázása – érdekében történő szoros együttműködésre az Európai Bizottsággal, „és ha szükséges, módosítsa az érintett jogszabályokat”. Az ECR a bizottságot és a parlamentet is felkéri, hogy „tényszerű és tárgyilagos” elemzéseket közöljön a magyarországi helyzetről. Határozatához az ECR-nek 293 képviselő jóváhagyását sikerült megszereznie.

Deutsch nekiment a szocialistáknak

A három szavazás után a magyar néppárti képviselőcsoport nyilatkozatot adott ki, amely szerint a „koncepciós pereket idézi”, ahogy a szocialista, liberális, zöld és az egységes baloldali frakció megszavazta a Magyarországot elítélő határozatot. A csoport nyilatkozatában kiemelte: az állásfoglalást annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak.

„Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is” –állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők, és felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.

Deutsch Tamás ezen túl Facebook-bejegyzésben ment neki a szocialistáknak. „Soha nagyobb boldogsága ne legyen Mesterházynak, Tabajdinak, Göncz Kingának mint hogy az európai kommunistákkal, zöldekkel és liberálisokkal karöltve minden ok nélkül elítéltették a saját hazájukat az Európai Parlamentben!” – írta a fideszes EP-képviselő.

Szavaz az Európai Parlament
Members of the European Parliament take part in a voting session at the European Parliament in Strasbourg February 16, 2012. REUTERS/Vincent Kessler (FRANCE - Tags: POLITICS)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.