A beszámoló szerint a volt kubai vezető a világbékéhez való kiemelkedő hozzájárulásával érdemelte ki a kitüntetést, amelynek több mint húsz jelöltje között volt Pak Gun Hje dél-koreai elnök, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és még a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) is. Castróra a 16 fős, szakértőből és tudósokból álló bizottságból kilencen szavaztak.

Az indoklás szerint elsősorban azért esett rá a választás, mert azokban az évtizedekben, amelyeket hivatalában eltöltött, „sosem törekedett a konfliktusok erőszakkal történő rendezésére, később pedig gyakran emelt szót az atomháború elkerüléséért".

Kubában mindeközben 32 ellenzéki tüntetőt tartóztattak le szerdán, az emberi jogok világnapján. „Éljenek az emberi jogok... éljen a szabadság" – kiáltotta az egyik demonstráló, akire társaival együtt pillanatokon belül lecsaptak a kubai hatóságok, számol be róla az El Nuevo Herald.

Castro helyett végül egy kubai diák vehette át az idei díjat, amelynek átadását a Nobel-békedíjhoz időzítik 2010 óta. A kínai békedíj akkori bemutatkozása enyhén szólva felemásra sikeredett, mivel első kitüntetettjét két nappal azelőtt nevezték meg, hogy Oslóban kihirdették: Liu Hsziao-po börtönben lévő kínai másként gondolkodó kapta a Nobel-békedíjat.

A kínai díjra kezdettől fogva árnyék vetült, létrehozásának pontos körülményei nem ismeretesek, első díjazottja a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok elősegítéséért Lien Csan egykori tajvani alelnök volt, aki állítólag nem is értesült a „megtiszteltetésről". A díjtól viszonylag hamar a kormányzat is elhatárolódott, de Liu Hao-feng, az alapító művész és egyesülete kitartott mellette.

Állítólag a következő évben is hivatalos felhatalmazás nélkül ítélték oda a békedíjat Vlagyimir Putyinnak. Az indoklás szerint a líbiai NATO-beavatkozás ellenzése és 1999-es csecsenföldi bevonulása miatt kapta, de ő sem volt jelen személyesen a kihirdetésnél. 2012-ben Kofi Annan ENSZ-főtitkár és a kínai "hibridrizs atyjaként" ismert Jüan Lung-ping részesültek Konfuciusz-békedíjban. Egy évvel később Ji Cseng, az 1926-ban született buddhista mestert, a buddhisták szövetségének tiszteletbeli fejét tüntették ki vele.

Sajtóértesülések szerint a kínai kormányzati szervek továbbra is igyekeznek távol tartani magukat a díjtól, amit az is jelez, hogy a kínai média idén sem szentelt a bejelentésnek nagy figyelmet. Az alapítók ettől függetlenül most is azt ígérték, hogy az eredetileg 100 ezer jüannal (16,1 millió forint) meghirdetett díjat jövőre is oda fogják ítélni.