Ficóék lefejezik a kisebbségpolitikát
Robert Fico, a Smer-Szociáldemokrácia kormányalakítással megbízott elnöke pénteken egy kivétellel nyilvánosságra hozta leendő kabinetjének jelöltlistáját. Közölte, hogy megszűnik az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztja és maga a hivatal is. Ezeket a hatásköröket jórészt újra a kulturális minisztérium veszi át. A tizennégy tagú kabinetben hárman pártonkívüliek: Miroslav Lajcák karrierdiplomata, leendő külügyminiszter, továbbá Tomás Borec, aki eddig az ügyvédi kamara elnöke volt, s az igazságügyi tárcát vezeti majd, valamint Zuzana Zvolenská, aki egészségügyi miniszter lesz. Tízen a kormánypárt ismert szakemberei. Közülük Robert Kalinák ismét belügyminiszter, Dusan Caplovic pedig oktatásügyi miniszter lesz. Egyelőre nem született döntés arról, hogy kit jelölnek a gazdasági tárca élére.
A névsort Robert Fico ma átnyújtotta Ivan Gasparovic államfőnek, aki a tervek szerint a pozsonyi parlament április 4-i alakuló ülését követően még aznap kinevezi az új szlovák kabinetet.
A kormánypárti Smer-SD kommunikációs igazgatóját a bejelentést követően arra emlékeztettük, hogy Fico néhány napja éppen lapunknak adott interjújában azt ígérte: nem nyirbálják meg a szlovákiai nemzeti kisebbségek szerzett jogait, s máris ezt teszik. Erik Tomás szerint ez a tisztség csupán az előző koalíció politikai alkuja révén jött létre, lényeges végrehajtó hatáskörök nélkül. Ezért ha a jogkörök az illetékes minisztériumokhoz tartoznak, akkor ezeknek nagyobb szakmai súlya lesz. – A jogok tehát semmiképpen sem csorbulnak, s ezt majd a kormányprogram is igazolja – közölte. Megkeresésünkre Rudolf Chmel – aki eddig a megszüntetett kormányfőhelyettesi posztot töltötte be – viszont aggodalmát fejezte ki a változás miatt.
– Valósággal sokkolt, hogy az önmagát szociáldemokratának nevező kormánypárt háttérbe szorít olyan fontos társadalmi problémaköröket, mint az emberi jogok és a kisebbségiek helyzete. A hivatalom az eltelt másfél esztendő során jelentős eredményeket ért el a leginkább támogatásra szoruló közösségek, a mélyszegénységben élő romák és más hasonló sorsúak felkarolásában, a kisebbségiek hivatali nyelvhasználatának érvényesítésében és egyéb téren is. Ezeknek is köszönhetően Szlovákia teljesíti azokat a vállalásait, amelyeket a különböző nemzetközi egyezségekhez való csatlakozásával tett, de a folyamatnak koránt sincs vége. A válság hazánkat sem kerülte el, ezért valóban takarékosságra van szükség, ám szűklátókörűségnek tartom, hogy erre hivatkozva éppen az ilyen fontos társadalmi szerepet betöltő hivatalt szüntetik meg. Az Európai Unió értékrendjében ugyanis nem csupán a gazdasági együttműködés szerepel fontos helyen, hanem az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése is. Ráadásul éppen a magyarországi példa igazolja, hogy a belpolitikai helyzet és a kormány tevékenysége árnyat vethet az állam nemzetközi tekintélyére, és kihatással lehet az uniós támogatások megítélésére is – mutatott rá a hivatalából távozó szlovák kormányfőhelyettes, akit a pozsonyi parlament kisebbségügyi bizottságának élére javasolnak.