Fiai buktatnák meg Kadhafit
Moammer Kadhafi líbiai vezető két fia megoldást javasol a líbiai konfliktus rendezésére, amelynek értelmében apjukat kitennék a hatalomból, hogy megnyissák azt utat egy alkotmányos demokrácia megteremtése előtt - közölte egy diplomata és egy líbiai tisztviselő vasárnap.
A New York Times internetes oldalán vasárnap közölte az értesülést. A terv szerint Kadhafi második legidősebb fia, Szaif al-Iszlám vezényelné az átmenetet. A Kadhafit támadó ellenzéki erők, valamint az őket támogató Egyesült Államok és az európai hatalmak ugyanakkor a 40 éve hatalmon lévő vezető rendszerének sokkal radikálisabb leváltását sürgetik. Egyelőre nem világos, hogy a 68 éves Kadhafi mennyire áll ki két fia indítványa mellett, bár egy, a fiaihoz közelálló személy azt mondta, hogy az apa úgy tűnik, hajlandó elfogadni azt.
A kezdeményezés betekintést nyújt a Kadhafi családon belüli viszonyokra egy olyan időszakban, amikor az ezredes, akinek hét fia van, erősen rászorul gyermekeire. A líbiai vezető, akit elhagyott egyik legközelebbi bizalmasa, a külföldre szökött Musza Kusza külügyminiszter, és akit az elmúlt évtizedekben elkövetett merényletek, és belső tisztogatások is elszigeteltek, most csupán fiaira, a megbízható tanácsadókra és katonai parancsnokokra támaszkodhat.
A mostani javaslat ugyanakkor rávilágíthat arra az ellentmondásra, ami a Kadhafi családon belül megmutatkozik. Szaif al-Iszlám és fivére, Szaadi egy nyugati mintájú gazdasági és politikai rendszerben gondolkodik, míg Hamisz, az apa biztonságára ügyelő gárda parancsnoka, illetve a biztonsági ügyekkel tanácsadóként foglalkozó negyedik fiú, Mutaszim, a keményebb vonalat, a felkelés elnyomásának a híve - írta a New York Times.
A lap szerint a hatalom békés átadására tett indítvány azt mutatja, hogy a Kadhafi kormányzat érzékeli a szövetségesek két hete tartó légicsapásainak szorítását, amelyek komolyan megnyirbálták kormányerőknek a felkelőkkel szembeni technikai fölényét.
Triplo véget vetne a harcoknak
Líbia a harcok befejezését akarja - közölte Abdelati el-Obeidi líbiai külügyminiszter-helyettes vasárnap este Athénban az őt fogadó Jeórjiosz Papandreu görög kormányfővel. Erről egy meg nevezett görög tisztségviselő számolt be.
Dimitrisz Drucasz görög külügyminiszter pedig közleményében azt írta a találkozó után: A líbiai küldött szavai szerint a tripoli hatóságok megoldást akarnak a válságra. Komoly erőfeszítéseket kell tenni a térségbeli béke és stabilitás megteremtésére. Mi megismételtük a nemzetközi közösség egyértelmű üzenetét, ami az ENSZ határozatainak maradéktalan tiszteletben tartása és alkalmazása, azonnali tűzszünet, az erőszak- és háborús cselekmények leállítása, különösen azoké, amelyeket a líbiai polgári lakosság ellen követnek el. Görögország fontos szerepet játszhat a politikai megoldás megtalálásában - mondta még egy meg nem nevezett kormányzati forrás. A líbiai külügyminiszter közölte azt is, hogy Görögországból Törökországba és Máltára utazik tovább.
A találkozót megelőzően egy görög hivatalos forrás közölte: a líbiai miniszterelnök kérte a görögtől egy szombati telefonbeszélgetésükben, hogy egy küldöttje üzenetet adhasson át Jeórjiosz Papandreunak. Papandreu a líbiai kormányfőn, Bagdadi Mahmúdin kívül szombaton beszélt Dzsábir ász-Száni katari miniszterelnökkel is, vasárnap pedig Recep Tayyip Erdogannal, a török kabinet vezetőjével konzultált.
Az Egyesült Államok hétfőig marad
Az Egyesült Államok eleget tett a NATO kérésének, és 48 órával, hétfő estig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig amerikai gépek a NATO kötelékében részt vesznek a líbiai kormányhadsereg elleni támadásokban. A washingtoni kormány csütörtök este jelentette be, hogy az amerikai gépek csak szombatig bombáznak, kivéve, ha a NATO vezetése kifejezetten kéri a részvételüket, és ezt Washingtonban jóváhagyják. A NATO szóvivője szerint "az utóbbi napok rossz időjárási viszonyai miatt" kérte a kétnapos hosszabbítást. Egy magas rangú amerikai katonai tisztségviselő közölte, hogy a múlt héten egy hatalmas felhő akadályozta a repülést Líbia felett. Kadhafi erői ezt használták ki, és vissza tudtak foglalni több várost a felkelőktől.
Azzal kapcsolatban, hogy amerikai és egyiptomi kommandósok képeznék ki a líbiai felkelőket egy kelet-líbiai titkos gyakorlótéren, a legkorszerűbb, hőérzékelővel ellátott rakéták kezelésére oktatnák, és felfegyvereznék őket, az amerikai kongresszus több tagja óvatosságra intett. Mike Rogers republikánus párti képviselő, a hírszerzési bizottság elnöke például azt mondta: lehetnek al-Kaida-tagok is a felkelők között. Harry Reid, a demokrata párti szenátusi többség vezetője is kivárást javasolt. Rogers viszont arra is figyelmeztetett, hogy várni sem szabad sokáig, mert fennáll a veszélye annak, hogy Kadhafi szélsőséges eszközöket, például vegyi fegyvert vet be.
Francia harci gépek a hét végén is megsemmisítették a líbiai kormányerők több páncélozott harcjárművét a tengerparti Rász-el-Unúf, valamint Szirt térségében - közölte vasárnap este a francia hadsereg vezérkari főnöke. Franciaország mintegy 40 harci géppel vesz részt a líbiai NATO-hadműveletben.
Vasárnap délután a líbiai kormányerők által ostromlott, Tripolitól 200 kilométerre keletre lévő Miszrátából 60 sebesülttel a fedélzetén elindult egy hajó, amelyet az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi humanitárius szervezet bérel - közölte az MSF egyik képviselője. A hajó 11 orvossal és hat tonnányi egészségügyi felszereléssel a fedélzetén szombat este indult el Tunéziából, és vasárnap reggelre ért Miszrátába. Sikeresen elhagyta a várost, és várják vissza Tunéziába - mondta a neve elhallgatását kérő tisztségviselő.
Ugyancsak vasárnap egy török hajó is kimenekített 250 sebesültet Miszrátából. Csád arra kérte vasárnap a nemzetközi koalíciós erőket és az emberjogi szervezeteket, hogy védjék meg állampolgárait, akik a líbiai felkelők kezén lévő területeken tartózkodnak, ugyanis a felkelők több tucatnyi csádit kivégeztek már azért, mert gyanújuk szerint Moammer Kadhafi líbiai vezető zsoldos hadseregéhez tartoztak
Amikor kitört a polgárháború, és Kadhafi számára hadseregének tagjai megbízhatatlanná váltak, a felkelők azt állították, hogy a líbiai vezető zsoldosokat hívott be több afrikai országból, köztük Csádból és Zimbabwéből.
A csádi kormány szóvivőjének közleménye szerint a felkelők annak ellenére meghurcoltak több tucatnyi, Líbiában élő csádit, többeket pedig meg is gyilkoltak, hogy N,Djamena többször cáfolta a vádat, miszerint Líbia déli szomszédjából bárki beállt volna Kadhafi zsoldjába. A polgárháború kitörése előtt mintegy 300 ezer csádi élt Líbiában.
