Feszültségek testvérek között
Ahmad Bayer három éve menekült el családjával a Szíria és Jordánia határán fekvő Daraából, miután az Aszad-rezsim katonái rálőttek, megsebesítették és letartóztatták két bátyját. Két nap után megszöktek a jordániai Zaatariban lévő menekülttáborból és a fővárosban, Ammánban élő ismerősüktől kértek segítséget. Azóta Bayer elsősorban angoltanításból él.
A 6,5 millió lakosú közel-keleti monarchiát az egyik legbiztonságosabb arab országként tartják számon. A határ túloldalán zajló háborúra csak a közel 1,4 millió szír menekült emlékeztet. Túlnyomó többségük a táborokon kívüli életet választja. Ahmad Bayer szerint ennek oka a szír mentalitásban keresendő. – Szíriában egyszerű, de nyugodt életet éltünk. Tiszteletben tartottuk egymás privát szféráját – mondta. A táborokban uralkodó körülmények szerinte elfogadhatatlanok a legtöbb szír család számára. „Amikor az ember felfogja, hogy hosszú távra kell berendezkednie egy új környezetben, elkezd a jövőn gondolkozni. A táborokban élőknek azonban nincs jövője. Jordánia nagyon drága ország, itt sokkal nehezebb megélni, mint Szíriában.”
Ahmad – amint családja talált lakást az Ammánhoz közeli Zarkában – egyből munkát keresett. Hamarosan fel is vették a helyi szupermarketbe, később angolt kezdett tanítani. Szerinte törvényesen szinte lehetetlen munkát vállalni Jordániában. Ugyanakkor a munkavállalási engedélyhez jutást megnehezítő jordán kormány szemet huny a rengeteg illegális munkavállaló felett.
Az 1,4 millió szír menekült a jordán lakosságot is aggasztja, de ezek az aggodalmak teljesen mások, mint az európai országokban a muzulmán menekültekkel szembeni félelmek. A jordánok és a szírek szoros kulturális kötelékekkel rendelkeznek, az idegengyűlölet helyett a testvériség érzése a meghatározó. Sokakat vérségi-rokoni szálak is fűznek Jordániához. Ahogy Ahmad állítja, „egy nép vagyunk”.
A menekültek miatt azonban bőven vannak szociális feszültségek: a királyság magas munkanélküliséggel, az agrárszektor hanyatlásával és súlyos vízhiánnyal küszködik. A jordánok konkurenciát látnak a jól képzett szírekben, akik alacsonyabb bérekért is hajlandóak dolgozni. Legalábbis eleinte. „Szíriában volt munkánk, otthonunk, viszonylagos jólétünk. Itt viszont tétlenül kell várnunk a segélyszállítmányokat a zsúfolt táborokban.”
A szír menekülthullám sokak szerint fellendülést hozott a jordán gazdaságba. A javuló makromutatók azonban egyáltalán nem nyugtatják meg az elégedetlen lakosságot. Sok esetben a jordánok úgy érzik, a menekültek elveszik előlük az állásokat.
Az ammáni kormány becslései szerint naponta 75-100 menekült hagyja el a királyságot. A távozók közül sokan Európa felé veszik az irányt, de jelentős részük visszatér Szíriába. – Amikor egy városban felülkerekednek a felkelők, sokan egyből visszatérnek régi otthonukba a rájuk váró nehézségek ellenére is – meséli Ahmad. Sorstársaival a leghőbb vágyuk, hogy visszatérhessenek Szíriába. Ameddig ez nem lehetséges, közel akarnak maradni a hazájukhoz. A nemzetközi közösségtől a legnagyobb segítség az lenne, ha elérnék a jordán hatóságoknál, hogy engedélyezzék a munkavállalást a szír menekülteknek.
