A görög rendőrség korábban könnygázzal oszlatott a nemmel szavazók táborát az athéni Szintagma téren, miután dulakodás tört ki néhány tucat ember között Szemtanúk szerint az egyébként békésen zajló tüntetést anarchisták zavarták meg, a tértől mindössze 200 méternyire. A rendőrök ellenük léptek fel könnygázzal.
Görögországot mélyen megosztják az EU és az IMF reformjavaslatai, és bár a legutóbbi felmérések nagy része szerint nemmel szavaznának többen, a különbség a két tábor között inkább csökken, mint nő. Az Ipsos felmérésében a nemek vezetnek 44 százalékkal, egy százalékponttal előzve meg azokat, akik inkább elfogadnák az EU és az IMF reformjavaslatait. A megkérdezettek 12 százaléka még nem tudja, hova fogja biggyeszteni az ikszet – írja a Reuters.
|
Sokan voltak az igen-pártiak is
Christian Hartmann / Reuters |
A válságot a turisták még nem érzik, de a görögök már nagyon. A bankok egész héten zárva tartanak, ha kinyitnak, tömegjelenetek zajlanak előttük, az automatákból pedig a görögök csak napi hatvan eurót vehetnek fel. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter szerint a Sziriza azzal a feltevéssel vágott bele a népszavazásba, hogy ha a nemek győznek is, a hitelezők leülnek tárgyalni Athénnal a válság megoldásáról. Ettől függetlenül persze – tette hozzá – Athén a kész a gazdasági ostromra. Olajból hathavi, gyógyszerekből négyhavi tartalék áll rendelkezésre.
Görögország pénzügyileg hatalmas bajban van. A bankok tartaléka vészesen fogy, 500 millió eurós mínuszba kerültek azóta, hogy Athén kedd éjfélig nem fizetett ki egy 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet az IMF-nek, amire az IMF elvágta a pénzügyi köldökzsinórt, és nem folyósítja a görög állam túléléséhez kellő hitel soron következő 7,2 milliárd euróját. Ami a napi hatvan eurós felvételi korlátozást illeti, az sok helyütt már csütörtökön napi 50 euróra csökkent, egyszerűen azért, mert az automaták kifogytak a húszeurós bankjegyekből.
|
Ciprasz szerint Görögországot megalázták
Alkis Konstantinidis / Reuters |
Bárhogyan végződjön is a népszavazás, Görögország sürgős anyagi segítségre szorul, mivel június 30-i határidőig nem tudta törleszteni a soron következő, 1,6 milliárd eurós hitelrészletet a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), és júliusban az EKB-nek sem lesz miből visszafizetnie 3,4 milliárdot. Ha a népszavazáson az igenek győznek, az a Sziriza, és Ciprasz bukását hozhatja magával. Varufakisz már korábban bejelentette, hogy hétfőn beadja a lemondását, ha a görögök rábólintanak az EU és az IMF kilencmilliárdos megszorítást vizionáló javaslatcsomagjára.
Egyetértés amúgy nemcsak a görögök, hanem a hitelezők között sincs az ügyben, a vitába legalábbis csütörtökön bedobta magát az IMF is, mégpedig egy szakértői elemzéssel, amely szerint Görögországnak szüksége van még egy 60 milliárdos segélycsomagra, a hitelek törlesztéséhez és a gazdaság talpra állításához pedig nem ártana időt adni neki. Abból pedig nem is keveset. A pénzügyi szervezet azt látná jónak, ha a görögök legkorábban húsz év múlva kezdenének el törleszteni. A plusz 60 milliárd első részletét, tízmilliárdot a görögök azonnal megkapnák a következő néhány havi túléléshez, a többit szakaszosan később. A program 2055-ben érne véget.
|
Az IMF húsz évet adna a talpra álláshoz
Yannis Behrakis / Reuters |
Arra, hogy most álljon elő a harmadik mentőcsomagról szóló ötlettel, a rossznyelvek szerint az IMF-et az amerikaiak vették rá, az Európai Unióban viszont nagyon szerették volna, ha az elemzésből semmi nem szivárog ki a vasárnapi népszavazás előtt. A vezető európai politikusok többnyire ragaszkodnak az ismert megadási feltételekhez, és biztosak benne, hogy ha vasárnap az igenek győznek, Athénban is jobban meg fogják érteni őket – akár Ciprasz, akár más lesz a kormányfő.
