Fenntartásokkal fogadják Bident Kínában
Szerdán megérkezett Kínába Joe Biden amerikai alelnök, akinek a vizitje az eredeti cél, az üzleti kapcsolatok fejlesztése helyett a feszültség csillapítása jegyében zajlik azután, hogy Peking nemrég speciális légvédelmi zónát alakított ki a Kelet-kínai-tenger felett. Biden azt ígérte, a legfelső szinten fog hangot adni a zónával kapcsolatos amerikai aggályoknak. Pekingben először Li Yuanchao alelnökkel, majd Xi Jinping elnökkel találkozik, csütörtökön pedig Li Keqiang miniszterelnök várja.
Biden három országot érint a mostani távol-keleti útján, amely tegnap a japán fővárosban, Tokióban vette kezdetét. Itt az amerikai alelnök Abe Sindzó miniszterelnökkel tárgyalt, a közös sajtótájékoztatón pedig azt mondta, az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy Kína ne változtathassa meg a regionális status quót. A második világháború után kötött kétoldalú japán-amerikai biztonsági megállapodás – amely szerint az amerikaiak megvédik Japánt a külső fenyegetéstől – nemcsak a csendes-óceáni biztonság sarokköve, hanem az az alap, amelyre a „biztonságunk” épül.
Ezeket a kijelentéseket Kínában egyértelmű nemtetszéssel fogadták. Az angol nyelvű lap, a China Daily – amelyen keresztül a pekingi vezetés közli, hogy mit gondol a világról – vezércikket szentelt Bidennek, amely szerint ha az Egyesült Államok valóban csillapítani akarja a feszültséget a régióban, akkor először is nem kellene bedőlnie az Abe-féle japán „katasztrófapolitikának”, másrészt nem kellene „egyoldalú és téves” megjegyzésekre ragadtatnia magát.
Azután egyébként, hogy a múlt szombaton kihirdették, Tokió, Washington és a harmadik érdekelt, Szöul is bírálta Pekinget, amerikai és dél-koreai gépek pedig mindenféle előzetes bejelentés nélkül repültek be a zónába, a Kelet-kínai-tenger fölé. A zóna a vitatott hovatartozású, Japán fennhatóság alatt álló Diaoyu- vagy Szenkaku-szigetekről szól, amelyet a közeli földgázmezők miatt Peking magának követel. A történelmi vita az elmúlt években diplomáciai konfliktussá nőtte ki magát, amely mind a két országban a nacionalisták kedvenc vesszőparipája lett. Tavaly japán nacionalisták kötöttek ki és tűztek zászlót a szigeteken, amire Kínában népharag volt a válasz. Megtörtént, hogy az egymást érő tüntetéseken japán kocsikat és üzleteket borítottak lángba a tiltakozók.
Az Egyesült Államok a szigetvitában láthatóan nem akar állást foglalni. Ezt Biden sem tette meg Tokióban, sőt, megállt azelőtt, amit kedden a State Department kért a Fehér Háztól, vagyis hogy a légvédelmi azonosító zóna visszavonására szólítsa fel Kínát. Emiatt Tokióban állítólag neheztelnek is az amerikaiakra, főleg azután, hogy Jay Carney fehér házi szóvivő korábban a status quo megváltoztatása felé tett provokatív lépésnek nevezte a légvédelmi zóna kialakítását.
Kína visszautasítja a zóna visszavonásával kapcsolatban elhangzó felszólításokat. Kedden a pekingi védelmi minisztérium minden részletre kiterjedő magyarázatot adott ki arról, hogy teljes ellenőrzése alatt tudja tartani a zónát, és nevek említése nélkül, de figyelmeztetett, hogy vannak országok, amelyeknek reflektálniuk kell a tévedéseikre és a „méltatlan cselekedeteikre”. Egyébként amióta az amerikai és dél-koreai gépek megsértették a zónát, Szöul és Washington is felkérte a maga légitársaságait, hogy jelentkezzenek be a kínaiaknál, ha a gépeik elrepülnének a Kelet-kínai-tenger felett. Biden csütörtökön Pekingből Szöulba megy.
