Fennmaradási harcra kényszerítenék a romániai magyarokat
Traian Basescu és Emil Boc úgy döntött, készpénzre váltja a tavaly novemberi népszavazás eredményét. A román államfő és miniszterelnök együtt szorgalmazzák tehát a referendum témáját képező módosítást: a román parlament legyen egykamarás, legfeljebb 300 képviselővel. A törvényhozás jelenleg kétkamarás, szenátusból és képviselőházból áll. A két kamara tagjainak összlétszáma 470, amely létszámot 333 képviselő és 137 szenátor alkotja. A Basescu által tavaly kezdeményezett parlamentkarcsúsítási népszavazás, továbbá az abból eredő alkotmánymódosítási kezdeményezés valóra váltása gyakorlatilag 170 képviselő és szenátor leépítésével járna, ami az államnak jelentős költségmegtakarítást jelentene.
Csakhogy Basescuék ennél többet szeretnének elérni. Azt akarják, hogy a referendum eredményének gyakorlatba ültetésével egyidejűleg az államfői hatalmát is növeljék, és a parlamentbe jutást is csak a legnagyobb pártok számára tegyék lehetővé. Ezt a szándékot tükrözte az elnöknek az a bejelentése is, miszerint a következő választásokon a parlamenti küszöbnek már 10 százalékosnak kellene lennie.
Ez azonban azt jelentené, hogy a mintegy hétszázalékos romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül maradna. Az elnöki pártként működő Demokrata-Liberális Párt (D-LP) egyik alelnöke, Ioan Oltean, azzal próbálta csitítani az azonnal fellángoló vitákat, hogy kijelentette: a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) úgy lehetne megnyerni az alkotmánymódosítás megszavazásához - amelyhez Romániában is kétharmados többség szükséges -, ha a magyarságnak számarányának megfelelő állandó helyeket biztosítanának a törvényhozásban. Ez persze csak még több olaj volt a tűzre, s a D-LP több vezető politikusa kénytelen volt a nyilvánosság előtt mentegetőzni, mondván, Oltean csak magánvéleményt fogalmazott meg, a pártnak ahhoz semmi köze.
Az Emil Boc vezette kormány kidolgozta az alkotmányt módosító törvény tervezetét, a parlament pedig létrehozta a tervezetet megvitató különbizottságot. A tervezetbe az RMDSZ javaslatára máris bekerült, hogy a hatóságoknak konzultálniuk kell a nemzeti kisebbségek szervezeteivel valamennyi olyan döntés előtt, amely az etnikai, a kulturális és a vallási önazonosság megőrzésére vonatkozik. A Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ezt az előírást elfogadhatatlannak tartja, azt követelve, hogy nem a szervezeteket, hanem a kisebbségi önkormányzatokat ruházzák fel, nem is konzultatív joggal, hanem közjogosítvánnyal.
Az RMDSZ eközben a román alkotmány 1. cikkéből törölné a Romániára vonatkozó nemzetállami meghatározást. Markó Béla szerint ma már az alaptörvény több helyen is elismeri és szavatolja a más identitású, más nyelvű közösségek jogait, a nemzetállami jelleg tehát a gyakorlatban is megszűnt. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor kevés reményt lát arra, hogy a nemzetállami jelleg törlését kétharmados többség támogassa. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (NLP) hallani sem akar a nemzetállami jellegről való lemondásról, de arról sem, hogy a magyarok számára külön parlament helyeket tartsanak fent. Fiyelemreméltó, hogy Crin Antonescu, a párt elnöke nem első alkalommal nyúl ultranacionalista retorikához, ha a magyarokról esik szó.
A D-LP politikusai folyamatosan azt magyarázzák, hogy az új alkotmány kidolgozása kompromisszumok kérdése lesz, és hogy pártjuk nyitott a tárgyalásokra. Hozzáteszik, nem Basescu szájíze szerint akarják az alaptörvényt módosítani, hiszen az elnök immár második mandátumát tölti, s a módosított alkotmány majd csak utódja számára jelent kötelező előírást. Bukaresti politikai megfigyelők szerint Basescuék fordítva ültek a lóra. Jó lett volna ugyanis bármilyen tervezetet megelőzően az alkotmánymódosítás elveiről és keretéről közvitát nyitni, hiszen azután az egyes kérdésekre is könnyebben születtek volna meg a konszenzusos válaszok. A román hatalom azonban ezt az érvet nem akarja meghallani.
