galéria megtekintése

Félretették az ezeréves viszályt

2 komment


Poór Csaba

Ma már a két egyház aktívan együtt tud működni a világ keresztényeinek védelmében – így összegezte Kirill orosz ortodox pátriárka annak a megbeszélésnek az eredményét, amelyet pénteken, magyar idő szerint késő estébe nyúlóan folytatott Ferenc pápával. Kirill szerint közösen kell dolgozni a háború megakadályozásáért, az emberi élet tiszteletéért, a családi, a személyes és a társadalmi erkölcs alapjainak megerősítéséért.

A két egyházfő a havannai repülőtéren találkozott egymással (Kirill Kubát, Paraguayt és Brazíliát érintő, latin-amerikai körutat kezdett, Ferenc pedig úton Mexikóba állt meg a kubai fővárosban), és az értékelések szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket a már előzetesen történelminek minősített, jó kétórás tárgyalás. A lezárultával – Raúl Castro kubai elnök jelenlétében – terjedelmes, mintegy tízoldalas közös nyilatkozatot is aláírtak, amely egyebek közt a közel-keleti keresztények megvédelmezésére szólítja fel a nemzetközi közösséget, és a terrorizmus felszámolására irányuló összefogást sürget, de együttérzést fejez ki más egyházaknak a polgárháború, a káosz és a terrorizmus által sújtott hívei iránt is.

Fotó: Max Rossi / Reuters

Ukrajna szintén téma volt. Egyrészt az ellenségeskedés felszámolását, józanságot és társadalmi szolidaritást szorgalmaztak, másrészt hangoztatták: elismerik a történelem folyamán kialakult egyházak létjogosultságát, de egy közösség nem törekedhet egységre egy másikkal oly módon, hogy azt elszakítja a saját egyházától.

 

Ez utóbbi kitétel alighanem az orosz ortodoxok nagy megelégedésére került bele a dokumentumba.

A Vatikán és a moszkvai patriarchátus kapcsolatainak egyik legsúlyosabb konfliktusa ugyanis az úgynevezett uniátus egyházak ukrajnai tevékenyégéből fakad.

Ezek a Sztálin idején elnyomott közösségek, így a görög katolikusok a Szovjetunió szétesése után aktivizálódtak, igyekeztek visszaszerezni elkobzott vagyonukat, az orosz ortodoxok szerint azonban agresszívan, a pravoszlávok kárára terjeszkednek Ukrajnában, méghozzá nemcsak a nyugati, hanem a hagyományosan pravoszláv keleti és déli vidékeken is.

A helyzet ráadásul csak romlott az elmúlt években az orosz-ukrán viszály kiéleződésével, amelyben az ukrajnai görög katolikus egyház képviselői oroszellenes, oroszgyűlölő jelszavaikkal közvetlenül is részt vettek – mondta még a találkozó előtt Hilaron volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus egyházi külkapcsolatokért felelős vezetője.

A két egyházfő hangoztatta azt is, hogy

nem lehetünk közönyösek a migránsok és menekültek millióinak sorsa iránt.

Ugyancsak szót emeltek a világban egyre erősödő egyenlőtlenségek ellen, amelyek szerintük erősítik azt az érzést, hogy igazságtalan a nemzetközi kapcsolatok rendszere.

Az első értékelések szinte biztosra veszik, hogy lesz folytatása a találkozónak, amely csaknem ezer éve, az 1054-ben bekövetkezett nagy egyházszakadás óta az első volt a római katolikusok és az orosz ortodoxok első számú vezetője között. Ők a kereszténység legjelentősebb vezetői: a katolikusok számát 1,2 milliárdra becsülik a világon, míg a mintegy 250 milliós ortodox közösség kétharmada az orosz pravoszláv egyházhoz tartozik.

Kirill egyébként már találkozott a pápával, méghozzá II. János Pállal és XVI. Benedekkel is, de még nem pátriárkai minőségében. Az orosz ortodoxok egyházi külkapcsolatokért felelős vezetőjeként egyeztetett velük, vagyis ő maga is dolgozott a legalább két évtizede tervezett egyházi csúcstalálkozó szervezésén.

A nagy randevút már többször is beharangozta a sajtó. Az 1990-es évek közepén egészen közel állt a megvalósuláshoz, ám a moszkvai szent szinódus végül lefújta. Akkor Ausztria mellett lehetséges helyszínként szóba került a pannonhalmi bencés főapátság is, amelyet még az egyházszakadás előtt alapították. Ott még II. Alekszij pátriárka és II. János Pál pápa találkozhatott volna. Kirill azonban pátriárkaként – miként az mára kiderült – eleve elvetette, hogy Európában legyen az első tárgyalás, mert az egyházak közötti konfliktus ehhez a kontinenshez kötődik.

A moszkvai patriarchátus képviselői hangoztatták, hogy aprólékos mérlegeléssel döntöttek arról, végül hol legyen a találkozó.

Nem akartak olyan helyszínt, amely bárkinek is politikai hasznot hozhat

– idézte a TASZSZ orosz hírügynökség Alekszandr Volkovot, a pátriárka szóvivőjét. Szavai szerint ezért választották a senki földjét, vagyis a havannai José Martí nemzetközi repülőtér tranzitzónáját. De elemzők arra is rámutatnak, hogy magát Havannát viszont egy kicsit mindkét fél a sajátjának érezheti: Kubát geopolitikai, történelmi szálak kötik Oroszországhoz, ugyanakkor vallási értelemben a katolikus világhoz tartozik.

A találkozótól senki sem várta, hogy egy csapásra megoldja ezer év viszályát, barátságos légköre azonban biztató kezdetet sejtet. Igaz, egy sor a

hitélettel kapcsolatos vitás kérdést szóba sem hoztak.

Nem véletlen, hogy napjaink keresztényüldözésének kétségkívül súlyos problémájával olyan ügyet helyeztek a tárgyalás középpontjába, amelyben nyilvánvaló egyetértésre lehetett számítani, és amelyre a remények szerint a jövőben nagyobb figyelmet fordít majd a főleg a szélsőségesekkel és a menekültválsággal elfoglalt nemzetközi politika.
De nem csak ebben látják a havannai egyházi csúcs politikai jelentőségét.

Bár a pátriárka környezetében hangoztatják, hogy a Kreml nem vett részt az előkészítésben, közismert, hogy Kirillt szoros szálak fűzik a moszkvai hatalomhoz és személy szerint Vlagyimir Putyin elnökhöz is. Vagyis biztosra vehető, hogy az államfő legalábbis rábólintott a megbeszélésre.

A találkozóra ugyanis Moszkvában úgy tekintenek, hogy

a pátriárka személyében nem pusztán az orosz pravoszláv egyház feje, hanem egyben Oroszország képviselője is találkozott a pápával, aminek az ukrajnai válság miatt elrendelt szankciók, a szíriai beavatkozás miatti nemzetközi viták, Moszkva viszonylagos nemzetközi elszigeteltsége közepette különös jelentősége van.

Ferenc pápában ráadásul olyan közéleti személyiséget, egyre befolyásosabb nemzetközi tekintélyt látnak, aki – mint a Reuters elemzése írta – „nem feltétlenül ért ösztönösen egyet az Egyesült Államokkal", és nem a konfrontáció, hanem inkább a párbeszéd híve. Így a pápa és a pátriárka sikeres találkozójából, a római katolikus és az orosz ortodox egyház kapcsolatainak javulásából származó politikai hozadékok Putyin számára és általában Oroszország nemzetközi helyzetét illetően is előnyösek lehetnek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető