A Nílus vizének felosztását szabályozó alapelvekről írtak alá megállapodást Etiópia, Szudán és Egyiptom politikai vezetői Kartúmban, jelentős lépést téve ezzel egy többéves diplomáciai viszály végleges rendezése felé – jelentette hétfőn az egyiptomi média.

A megállapodás részleteit egyelőre nem ismertették. A helyenként háborús fenyegetésekbe torkolló politikai vihar mögött a Nílus etiópiai szakaszán épülő, 74 milliárd köbméter víz raktározását lehetővé tevő Nagy Reneszánsz Gát áll. Afrika leendő legnagyobb duzzasztójáról 2013-ban kerültek nyilvánosságra fotók, óriási pánikhullámot váltva ki Egyiptomban. Egyes akkori számítások szerint ha a gát megépül, Etiópia akár három évre is teljesen meg tudná fosztani Egyiptomot a Nílus vizétől.

Az etiópiaiaknak jogukban áll országukat fejleszteni, de ne feledjék, hogy egy másik nép a Nílus vizéből él, amely évezredek óta folyik Isten rendje szerint ... – mondta Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő hétfőn a kartúmi találkozón. A megállapodásról szólva úgy fogalmazott: „Az együttműködés és a bizalom időszakába akartunk lépni, ... hiszen a viszálykodás olyan luxus, amely már nem áll rendelkezésünkre, figyelembe véve a mindannyiunkra leselkedő veszélyeket."

Az ugyancsak felszólaló Hajlemariam Deszalegn etióp miniszterelnök szerint a különböző gazdaságfejlesztési projektekhez szükséges energia megtermeléséhez nélkülözhetetlen duzzasztógát nem okoz majd károkat az egyiptomiaknak. Ez utóbbi pontot Szíszi a megállapodás alapfeltételének nevezte.

A Nagy Reneszánsz Gát tervének első változata már az 1960-as években megszületett, de a jelenleg 4,2 milliárd dollár (hozzávetőlegesen 1170 milliárd forint) költségűre becsült építkezés csak 2011-ben indult el. A tervek szerint 2017-re megépülő létesítmény 40 százaléka már elkészült. Addisz-Abeba korábban azzal vádolta Kairót, hogy nyomást gyakorolt a donorállamokra, és ezzel próbálja megakadályozni a 6000 megawattos duzzasztógát finanszírozását.