Ha a történészek és teológusok is egyetértenek a jelölt kiválóságában, akkor kezdik tanulmányozni az illetőnek tulajdonított csodát, olyat, amely bizonyíthatóan a közbenjárásának tudható be. Ha több illetékes bizottság, köztük orvosi fórum is pozitívan dönt, azaz szerintük nincs tudományos magyarázat a történtekre, akkor kerülhet sor a boldoggá avatásra.
|
Marie nővér gyógyulása volt az első elismert csoda
Jean-Paul Pelissier / Reuters |
Ezután, de legalább öt évvel az elhunyt halála után, még egy (lehetőség szerint a boldoggá avatását követően történt) csoda igazolására van szükség a szentté avatáshoz. Az előírástól kivételes esetekben el lehet térni, maga II. János Pál engedélyezte a boldoggá avatási eljárás megkezdését Kalkuttai Teréz anya esetében idő előtt, azaz nem sokkal halála után.
Hasonlóan cselekedett XVI. Benedek is, miután II. János Pál halálakor, 2005-ben a hívők egy része az azonnali szentté nyilvánítást (Santo subito) sürgette. Így aztán két hónappal később meg is indították a lengyel egyházfő boldoggá avatási procedúráját, amely 2011 májusában pozitívan zárult.
A Vatikán korábban interneten tette közzé a neki tulajdonított csodákat. Ezek közül esett a választás a dél-franciaországi Aix-en-Provence egy apácájára. Marie nővérnél 2001-ben Parkinson-kórt állapítottak meg: a televízióban látta saját jövőjét az ugyanabban a betegségben szenvedő pápa állapotának romlásában.
Ezért fordult hozzá, hogy járjon közben érdekében az Úrnál, s két hónappal II. János Pál halálát követően meg is gyógyult. Noha kétségek merültek fel az eredeti diagnózis helyessége felől, az egyházi bizottság alapos kivizsgálás után tudományosan megmagyarázhatatlannak minősítette az apáca felépülését.
A La Stampa írása szerint 251 hasonló csodát kötnek II. János Pálhoz. Többek közt egy kilencéves gdanski fiú gyógyult meg a veserákból, miután imádkozott az elhunyt pápa sírjánál a római Szent Péter-bazilikában. Egy clevelandi kórház papja szerint pedig egy fegyveres rablótámadás 26 éves áldozata súlyos fejsérüléséből annak köszönhetően épült fel, hogy a néhai pápa által megáldott rózsafüzért kapott.
|
Floribeth Mora gyógyulását igazolta az egyház II. János Pál boldoggá avatásához
Juan Carlos Ulate / Reuters |
A szentté avatáshoz alighanem Floribeth Mora Costa Rica-i asszony agyi aneurizma utáni csodálatos felépülése nyitotta meg az utat. Az orvosok nem láttak reményt a gyógyulására, mégis amikor családjával együtt 2011. május 1-jén a néhai pápa boldoggá avatását nézte, szinte egy csapásra megszabadult betegségétől.
Magyarul is megjelent a közelmúltban Pawel Zuchniewicz lengyel újságíró könyve, amelyben egybegyűjtötte a lengyel pápához köthető csodás eseményeket, gyógyulásokat.
„A Titokhoz nagyon közel élő személy volt – nemcsak hivatala okán, hanem mint ember. Ez különösen akkor vált láthatóvá, amikor földi pályafutása véget ért.” A szerző felidézte azt is, hogy II. János Pál egy ízben aztmondta: „A csodát Isten teszi, nem én. Én imádkozom, ez titok, fejezzük be ezt a témát.”
|
XXIII. János boldoggá avatása óta üvegkoporsóban nyugszik a Szent Péter bazilika egyik mellékhajójában
Giampiero Sposito / Reuters |
Ferenc pápa tavaly júliusban írta alá a XXIII. János és II. János Pál szentté avatásáról szóló dokumentumokat. Ehhez ismét egy a procedúra alóli kivételre volt szükség, mert XXIII. János esetében a kongregáció nem állapított meg második csodát.
Az Argentínából érkezett egyházfő felmentést adott ennek igazolása alól. Ám a vatikáni szakírók szerint a hiátus inkább csak az idő haladtának, a fél évszázad távlatának tulajdonítható, hiszen az egyház történetébe megújulást hozó második vatikáni zsinat összehívójához, „a jó pápaként” számon tartott, 1963-ban elhunyt Angelo Roncallihoz is számos gyógyítás fűződött.
Az, hogy boldoggá avatására is csak 2000-ben került sor, alighanem annak a következménye, hogy a hidegháború időszakában egyes bírálói túlságosan nyitottnak bélyegezték a baloldali nézetek iránt XXIII. Jánost.
