A hangsúly a reform szón van: Európa kizárólag akkor hajlandó további összegekkel segíteni a görögöket, ha cserébe tiszteletben tartják az előző kormány vállalásait. Nem csoda amúgy, hogy aggódnak az uniós politikusok. A január végén hatalomra került radikális baloldali Sziriza megígérte például a minimálbér felemelését, az állami vállalatok privatizációjának leállítását és az állami szektorból elbocsátottak egy részének visszavételét.
Több garanciát kell vállalnia Görögországnak arra, hogy teljesíti a hitelezők feltételeit – hangsúlyozták a pénzügyminiszterek már a pénteki tanácskozásra érkezve. A találkozó a tervezettnél később kezdődött, mert előtte Janisz Varufakisz görög és Wolfgang Schäuble német miniszter külön is egyeztetett egymással, Christine Lagarde IMF-vezérigazgató és az eurócsoportot elnöklő Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter közvetítésével. Tényleg mindenki megegyezést akart, amit az is mutat, hogy előző nap Alekszisz Ciprasz kormányfő ötvenperces telefonbeszélgetést folytatott Angela Merkel német kancellárral. Többször konzultált Francois Hollande francia elnökkel, Matteo Renzi olasz kormányfővel és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel is.
|
Megszorításellenes tüntetés Athénban február 15-én
Alkis Konstantinidis / Reuters |
A nézeteltérések elsimítására nagy szükség volt, mert az elmúlt napokban Schäuble és Varufakisz személyes viszonya látványosan megromlott. A német politikus egyre keményebb nyilatkozatokat tett (sajnálja a görögöket, mert felelőtlenül viselkedő kormányt választottak; Athén csak pókerjátszmának tekinti az egész tárgyalást), és görög kollégája is megmakacsolta magát. Igaz, Varufakisz hiába áll ragyogó közgazdász hírében, arrogáns stílusa és meglehetősen lezser külseje a hírek szerint jó néhány uniós vezetőt bosszant.
A végeredményben mindenki bizonytalan volt. Még javában tartott a pénzügyminiszterek ülése, amikor Ciprasz arra kérte Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét: ha nem születne megállapodás, vasárnapra hívjon össze rendkívüli EU-csúcsot, a kormányfők részvételével.
Ha Görögország kilép a mentőprogramból, az szélsőséges esetben akár az euróövezetből való távozásához is vezethet. S bár szakértők ezt egyelőre nem tartják valós veszélynek, a görög lakosságon úrrá lett a pánik: az utóbbi napokban sokan készpénzben kivették megtakarításaikat a bankokból. Tisztában van a kockázatokkal az athéni kormány is, amely nem szorgalmazza többé a hatalmas államadósság nagyobb részének elengedését, hanem inkább a túlélésre játszik.
|
Schäuble és Lagarde. Németország az utolsó pillanatig ellenezte a a féléves hosszabbítást
Eric Vidal / Reuters |
A legutolsó pillanatban sikerült megegyezni. Dijsselbloem már a hét elején figyelmeztette Görögországot, hogy péntek a végső határidő. Noha az EU/IMF-mentőprogram csak február 28-án jár le, az esetleges hosszabbításra négy tagállamban (Németország, Hollandia, Finnország, Észtország) a parlamentnek is áldását kell adnia. Erre muszáj néhány napot hagyni, ráadásul a német, a holland és a finn kormány is a „legszigorúbbak" közé tartozik Athénnal szemben.
