Először persze brit bíróságon indult a jogi csatározás, amelyet az robbantott ki, hogy a nem fekete magántaxikat többször is pénzbírsággal sújtották, amiért áttévedtek a buszsávba.
Az Európai Bíróság szokás szerint a végállomás lett,miután a brit törvényszék sehogy sem tudta eldönteni, hogy tényleg tiltott segítséget kapnak-e a jellegzetes fekete kocsik.
A luxemburgi bíróság dióhéjban
Az Európai Bíróság az uniós jog értelmezésével foglalkozik, és gondoskodik arról, hogy azt minden tagállamban ugyanúgy alkalmazzák. A kormányok és az EU-intézmények közötti jogvitákat is rendezi. Magánszemélyek, vállalkozások és szervezetek is fordulhatnak a luxemburgi bírósághoz, ha valamelyik uniós intézmény megsértette a jogaikat. (Europa.eu)
Állami támogatásról ezúttal szó sincs – ítélkeztek a luxemburgi bírók, akik arra hivatkoztak, hogy közpénzeket senkinek sem utaltak át. „Az, hogy a fekete taxiknak nem kell a buszsáv használatáért bírságot fizetniük, nem ró pótlólagos terhet az állami hatóságokra” –érvelt az EU-joganyag betartása felett őrködő bíróság. Különben is, a buszsávokat nem a taxik kedvéért alakították ki.
Sőt, másban is a black cab intézménye mellé állt az Európai Bíróság. Az utcán leinteni csak a fekete taxikat lehet, a minicab kizárólag telefonon vagy interneten rendelhető. Arról nem is szólva – teszi hozzá az ítélet –, hogy a fekete autóknál szigorú követelmények vonatkoznak a sofőrök felkészültségére, a járművek műszaki állapotára (még kerekes szék szállítására is alkalmasnak kell lenniük), valamint a tarifákra, míg ugyanez nem érvényes a „mezei” taxikra.
S ha mindez nem lenne kellően meggyőző, a buszsáv átengedése a hagyományos taxiknak még hatékonyabbá is teszi a londoni közlekedést. Ez a luxemburgi vélemény rímel a „londoni BKK”, a Transport for London állásfoglalására: ha a több tízezer minicab is behajthatna a buszsávba, a buszközlekedés kaotikussá válna.
Ezért tiltják az állami támogatást
Az állami támogatás szabályozása az EU-ban a versenypolitika része. Az egységes belső piac hatékony működéséhez fontos ugyanis lebontani a szabad verseny – uniós szintű –érvényesülését gátló akadályokat. Tapasztalatok szerint a verseny alapvető szerepet játszik a gazdasági jólét növelésében. Az EU-szabályozás így abból az alapelvből indul ki, hogy az állami támogatással a kedvezményezett piaci szereplők pénzügyi-gazdasági előnyhöz jutnak, és ez torzítja a szabad versenyt. Noha az állami támogatást az uniós alapszerződés egyértelműen tiltja, kivételes esetekben azért engedélyezi is. Például ha a közérdek indokolja: ez a helyzet az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknál (kórházak, oktatás, szociális szolgáltatások, hírközlés) – feltéve, hogy a támogatás nem torzítja éppen a közérdekkel ellenkező módon a versenyt. (Munkatársunktól)
