Fegyverszünet az adóháborúban
A két ország között kirobbant adóháború lassan két éve tart. 2010-ben jutottak hozzá a német adónyomozók egy CD-hez, amelyen olyan számlatulajdonosok adatai szerepeltek, akik feketeszámlákat tartottak Svájcban. Bár a neveket nem hozták nyilvánosságra, a hír maga elegendő volt ahhoz, hogy sokan feljelentést tegyenek önmaguk ellen és gyorsan leróják az elmaradt tartozásukat. A két ország azóta tárgyal egy olyan megállapodásról, amely megadóztatná a svájci számlákat – és az adót a német költségvetésnek utalná át. Az egyezményt tavaly szeptemberben a két ország pénzügyminiszterei alá is írták, de a német ellenzék kevesellte, és azzal fenyegetőzött: nem szavazza meg a Bundesratban, a tartományokat tömörítő felsőházban.
Svájcnak sem kellett több, új frontot nyitott a háborúban: a hétvégén letartóztatási parancsot adott ki három német adónyomozó ellen, akik annak idején részt vettek az ominózus CD megvásárlásában. A svájci törvények szerint gazdasági kémkedéssel és az adótitok megsértésével vádolták őket. A három tisztviselőt az eset nem érte teljesen váratlanul, már korábban figyelmeztették őket: ha tehetik, kerüljék el Svájcot, mert könnyen rács mögött találhatják magukat. A svájciak jogsegélyt is kértek a német kollégáktól, hogy kihallgathassák az adónyomozókat, de ezt a németek megtagadták: amit tettek, az nem ütközik német törvényekbe, érveltek.
A politikusok is beszálltak a csetepatéba. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter érthetőnek nevezte a berni vádakat, de több sem kellett az ellenzéknek: az SPD kikérte magának a svájci lépést, szerintük Bern összetéveszti az okot az okozattal, a német nyomozók ugyanis csak a kötelességüket végezték. Sigmar Gabriel, az SPD elnöke felvetette, hogy jobban a körmükre kellene nézni a Németországban működő svájci bankoknak, elvégre a „fekete pénzből” ők is profitálnak.
Ám mielőtt a helyzet még jobban elmérgesedett volna, a két kormány illetékesei ismét tárgyalóasztalhoz ültek, és a korábbi egyezményhez kiegészítő passzusokat fűztek: eszerint a jövőben 21-41 százalékos adó terheli a svájci számlákon tartott összegeket. Fizetniük kell a „fekete számlák” örököseinek is, mindjárt ötven százalékot – vagy be kell vallaniuk az összeget a német adóhivatalnak. Az egyezmény 2013 január elsején lépne életbe, és becslések szerint tízmilliárd eurót hozna a német büdzsének, de a német szocdemek és zöldek ennél korábbi dátumot sürgetnek, nehogy a pénz egy része a szigorítások hatására „elillanjon”. A svájci pénzügyminiszter szerint ezzel a megállapodással Svájc ismét bebizonyítja, hogy az egységes – adózatlan pénzektől mentes – pénzpiac híve. Ám a számlatulajdonosok adatait továbbra sem hozzák nyilvánosságra, az adót névtelenül utalják át az adott állam adóhatóságához.
