galéria megtekintése

Törökország tele van, Európába áramlanának a menekültek

Az írás a Népszabadság
2015. 08. 28. számában
jelent meg.

Cegelnyik Natália
Népszabadság

A török vendégszeretet mintha halványulni látszana a rohamosan növekvő szíriai menekültáradat miatt. Bár a török kormány igyekszik fenntartani a „nyitott határok politikáját”, a négy év alatt kétmillióra duzzadt szíriai menekülttömeg soha nem látott társadalmi és gazdasági kihívások elé állítja az országot. A humanitárius válság eddig csaknem hatmilliárd dollárt emésztett fel. Úgy tűnik, hogy számottevő nemzetközi támogatás híján Törökországnak lassan ki kell tennie a „megtelt” táblát.

Csalóka kép egy menekülttáborból. Valójában mérhetetlen a zsúfoltság
Csalóka kép egy menekülttáborból. Valójában mérhetetlen a zsúfoltság
Osman Orsal / Reuters

Az évek óta Törökországban tartózkodó szír menekültek a lakosság türelmét is próbára teszik. Annak ellenére, hogy vannak bizonyos etnikai-kulturális hasonlóságok, a túlnyomó többség kételkedik abban, hogy a szíriaiak integrálódni tudnának a török társadalomba – ez derül ki a Hacettepe Egyetem közvélemény-kutatásából.

 

Az 1,8 millió hivatalosan bejegyzett szíriai bevándorlónak csupán töredéke él a határ menti táborokban, mintegy másfél millió ember a nagyvárosokban próbál boldogulni. A lakosság többsége egyelőre támogatóan és elfogadóan viszonyul hozzájuk, de már erősödnek a rasszista és idegengyűlölő tendenciák. Nem küldenék őket vissza, amíg tart a háború, de újabbakat már semmiképpen sem fogadnának. A törökök többsége azon a véleményen van, hogy a milliós „vendégtömegnek” a rend és a béke érdekében

a táborokban vagy az elkerített zónákban kellene maradnia.

A menekülteket sokan hozzák összefüggésbe lopással, prostitúcióval és rendbontással. A legtöbben, főként az érintett határ menti területeken élők, egyetértettek azzal az állítással, hogy a menekültek elveszik a munkájukat, mert konkurenciát jelentenek a munkaerőpiacon. Figyelembe véve, hogy már van olyan város a délkeleti országrészben, ahol a szíriaiak száma meghaladja a helyi lakosokét, az aggodalmak nem alaptalanok.

A határ mentén élők közül sokan úgy látják, hogy a menekültáradat túl nagy teher a közszolgáltatások, kiváltképp az egészségügy számára. A hivatalosan bejegyzett, ideiglenes védelem alatt álló menedékkérőknek a török kormány ingyenes egészségügyi ellátást biztosít, de az állami kórházak kapacitása véges, ráadásul nem minden szolgáltatás elérhető.

Ahogy a menekültek tartózkodásának időtartama hosszabbodik, egyre égetőbb kérdéssé válik a fiatalok oktatása is. Minden erőfeszítés ellenére körülbelül félmillió szíriai gyereknek nincs lehetősége folytatni a tanulmányait. A közlekedési és nyelvi problémák mellett a legfőbb akadályozó tényező az, hogy nagyon sok iskolás korú fiatalnak dolgoznia kell azért, hogy a családját eltarthassa.

A budapesti török nagykövetség kérdésünkre azt válaszolta, hogy a török kormány lehetőségeihez mérten igyekszik maximális ellátást nyújtani a szíriai menekülteknek, de a nemzetközi hozzájárulás összege – 417 millió dollár szemben a hatmilliárd dolláros önrésszel – eddig minden várakozást alulmúlt. A fogadó országokat nem szabadna magukra hagyni a humanitárius válság kellős közepén, a nemzetközi közösség teljes körű összefogására volna szükség a menekültügyi helyzet rendezéséhez.

A nagykövetség nem tett említést arról, hogy az Európai Unió eddig három és fél milliárd euró értékben nyújtott segítséget Törökországnak, és jelenleg is több projektet finanszíroz az ott tartózkodó menekültek, valamint a befogadó ország javára.

– A legtöbb menekült hálás a törökök vendégszeretetéért, és nem tervez továbbállni más országba. Ugyanakkor az utóbbi időben számos tényező – legújabban az erőszak hirtelen növekedése az ország délkeleti területein – némileg hozzájárulhatott a Görögország, Magyarország és más uniós tagállamok felé tartó menekülthullám felerősödéséhez. Azok a nehézségek, amelyekkel Törökország mint befogadó ország a növekvő számú menekült mellett szembesül, szintén hatnak. Törökország túltelített, és a menekültek egy részét jobban vonzza Európa, az ott remélt kedvezőbb társadalmi-gazdasági helyzet – nyilatkozta lapunknak Szombati Béla, az Európai Unió ankarai delegációjának ideiglenes ügyvivője.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.