Lesújtó eredménnyel zárult az Európai Számvevőszék vizsgálata, amely húsz, EU-forrásokból kibővített-felújított – spanyol, olasz, görög, lengyel és észt – repülőteret vett górcső alá. 460 millió euró (140 milliárd forint) felhasználását elemezték: ennek több mint a felét, 255 millió eurót (78 milliárd forintot) teljesen fölösleges építkezésekre pocsékolták el.

Túl nagyot álmodtak a Kanári-szigetekhez tartozó Fuerteventura helyi hatóságai is. 21 millió euróból új terminált húztak fel, ezzel 34 ezerről 93 ezer négyzetméterre feltornázva a repülőtér alapterületét. Kár, hogy az épület egy része kihasználatlan, és jelenleg is zárva tart. A beszállókapuk számát tízről huszonnégyre növelték, csomagszállító szalagból hét helyett immár tizenöt van. Ezúttal is hamisítatlan pénzkidobásról van szó: körülbelül feleannyi utas érkezik a szigetre, mint amennyit az előrejelzésekben – a beruházást indokolva – megjósoltak.

Bármiféle hasznot a húsz megvizsgált repülőtérből csupán négy produkált. A többinél elkövették az uniós támogatások elköltésének legjellegzetesebb hibáját: nem elég, hogy felesleges projektekre szórtak el eurómilliókat, még többe kerül ezen projektek fenntartása. Ráadásul az üzemeltetéshez már nem lehet EU-pénzekre pályázni, így ezt a helyi költségvetésből kell kigazdálkodni – éveken, évtizedeken át.

Nem kíméli az Európai Bizottságot sem a luxembourgi székhelyű számvevőszék. A bizottság megígérte ugyan, hogy a nagyobb beruházásoknál szigorúbban ellenőrzi majd az uniós források felhasználását, de brüsszeli újságírók – mint az EU-observer hírportál emlékeztet – azt is megkérdezték, hogy eddig miért nem tett így. Érdemi választ persze nem kaptak, annyi azonban biztos: az elpazarolt pénzeknek már bottal üthetik a nyomát.

Szomorú mementói az értelmetlen költekezésnek az üresen kongó ingatlanok. A thesszaloníki repülőtéren például a teherszállító terminálon két új épület nőtt ki a földből, két meglévőt pedig renováltak. A két új épület azóta is kísértetházként áll ott, a két régiből csak az egyiket használják rendszeresen. Az EU-nak hétmillió eurója bánja a meggondolatlan tervet.

Kínos tanulságokkal szolgál az a három lengyelországi reptér (Lodz, Lublin, Rzeszów) is, amelynek adatait a Reuters hírügynökség vizsgálta meg közelebbről. A varsói külügyminisztérium Európai Bizottságnak küldött leveléből kiderül, hogy a lengyel hatóságok évente több mint hárommillió utassal számoltak ezekben a légikikötőkben – 2013-ban ehhez képest 1,1 millió lett a végeredmény. Lodzba forgalmasabb nyári napokon is mindössze napi négy járat érkezett, a létesítmény az idő nagy részében elhagyatott volt.