Villepin és Sarkozy. Egymás megszállottjai

Reuters - Denis Balibouse

Az évtized perének kiáltották ki, amikor még el sem kezdődött. „Henteskampón végzi, aki ezt az egészet kitalálta” – kommentálta az ügyet Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök, aki maga is felperes volt. „Az eljárást a bosszúszomjas Törpe nyomására indította az igazságszolgáltatás, hogy engem ellehetetlenítsen” – vágott vissza a vádlott, Dominique de Villepin volt francia miniszterelnök, aki Jacques Chirac kormányfőjeként csak Törpeként emlegette legnagyobb pártbeli ellenfelét, az akkor még belügyminiszter Sarkozyt.

A Clearstream-ügy középpontjában egy 2003-ban összeállított, és utóbb hamisítványnak bizonyult lista állt, amely több mint nyolcszáz közéleti személyt – jobb- és baloldali politikusok mellett a gazdasági élet legfőbb szereplőit – kevert pénzmosás gyanújába. A listán szereplőknek állítólag titkos bankszámláik voltak Luxembourgban, a Clearstream bankban. A számlákon a hírek (álhírek) szerint egy 1991-es, mostani árfolyamon 450 milliárd forint értékű francia fegyverexportból származó kenőpénzeket mosták tisztára. A lista legnagyobb neve kétségkívül Sarkozyé volt, aki úgy vélte, hogy a szálakat Villepin mozgatja, miközben az ügyet vizsgáló ügyész kiderítette, hogy az bizonyítékok hamisak. Ennek ellenére az elnöki székre ácsingózó Villepin a francia titkosszolgálat vezetőjét állította az ügyre, s megpróbálta elérni, hogy Sarkozy besározódjék – hangzott a vád képviselőjének szájából. Sarkozy azonban belügyminiszterként elég jó pozícióban volt ekkor ahhoz, hogy idejében tudomást szerezzen az ügyről. Nem is késlekedett, és még tőle is szokatlanul nyers modorban kijelentette, végére jár az ügynek, „húskampóra lógatva” a felelősöket.

Az ügyészek szerint Villepin volt az, aki megkérte egy titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező barátját – a mostani ügy egyik fővádlottját, a három év szabadság vesztésre ítélt Jean-Louis Gergorint –, hogy bizalmasan juttassa el a listákat az ügyészhez. Villepin védői viszont azt bizonygatták, hogy a miniszterelnök nem ismerte a Clearstream-ügy részleteit, nem tudhatta, hogy a lista hamis, s a kiszivárogtatással nem akarta politikai ellenfeleit beszennyezni. A jelek szerint a bíróság ez utóbbi érveket találta meggyőzőbbnek.

A probléma csak az, hogy az ügybe belekeveredett az egykori francia főkém, Philippe Rondot is, akinek Villepinnel folytatott megbeszéléseiről szóló jegyzeteit a Le Monde nyilvánosságra hozta. Ezekből a jegyzetekből a lista hamissága ugyan nem derült ki, az viszont igen, hogy Villepin egészen Sarkozy megszállottja volt, s mindent elkövetett volna, hogy eltakarítsa az útból a Törpét.

A bíróság mostani ítélete kétségtelenül politikai vereséget jelent Sarkozy számára, Villepinnek viszont lehetőséget teremtett, hogy két évvel az elnökválasztás előtt megvalósíthassa veszni látszó politikai ambícióit. Sarkozy pártbeli ellenlábasa nem is hagyott e felől kétséget: „Új lapot szeretnék nyitni” – nyilatkozta a verdikt után, s dicsérte a francia igazságszolgáltatás pártatlanságát.