Ezután is ránk szállnak az amerikaiak
Változást jelent ugyanakkor, hogy míg korábban az adatokat az illetékes szervek elvileg bármire felhasználhatták, addig azokat most hat kategóriába sorolják, és a lényegtelennek ítélt adatokat öt év elteltével törölni fogják.
Az osztályozás szerint a megfigyelés szempontjából lényeges információk a kémelhárításra, a terrorelhárításra, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre, a kibernetikai biztonságra, az amerikai és a szövetséges fegyveres erők elleni fenyegetésre vagy a transznacionális bűnügyi fenyegetésre vonatkozhatnak. Bírálók szerint azonban ezek a kategóriák elég rugalmasak ahhoz, hogy a hírszerzés a külföldiekre vonatkozó értesüléseket továbbra is saját belátása szerint kezelje.
Az új szabályozás előírja, hogy azok az amerikai állampolgárokra vonatkozó adatok, amelyekhez a hírszerzés felhatalmazás nélkül jutott, csakis „súlyos bűncselekmények" (például gyilkosság, emberrablás vagy nemzetbiztonsági kockázat) esetén használhatók fel az érintettek elleni eljárásra.
A változások nem foglalják magukban a témakörben felállított elnöki munkacsoport több fontos ajánlását, például azt, hogy az NSA által bírósági felhatalmazás nélkül összegyűjtött adatokat ne lehessen amerikai állampolgárok ellen a bíróságon felhasználni, vagy hogy a metaadatok között csak a bírósági végzésben konkrétan megnevezett személyekre legyen szabad rákeresni.
Nem valósul meg Barack Obama elnöknek az az indítványa sem, hogy az NSA hagyjon fel az Egyesült Államokból külföldre kiinduló, vagy az onnan beérkező, valamint a hazai hívások adatainak gyűjtésével, mivel az azokat lebonyolító cégek vagy nem hajlandók, vagy műszakilag képtelenek azok tárolására. Így az amerikai állam a szándékai ellenére sem tudja áthárítani rájuk ezt a feladatot.
Az NSA által megfigyelt külföldi vezetők körét a Fehér Ház irányítása mellett rendszeresen felülvizsgálják majd.
Az FBI által nemzetbiztonsági okokból adatszolgáltatásra felszólított cégek esetében maximum három évre vagy a vonatkozó vizsgálatok lezárásáig terjeszthetik majd ki az ügyfeleik utáni nyomozásokra vonatkozó, korábban korlátlan titoktartási kötelezettséget. Az NSA által begyűjtött, külföldiekre vonatkozó személyes adatok ezentúl csak öt évig lesznek megőrizhetőek, hacsak a nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva nem indokolja meg a további tárolás szükségességét.
Jelentős különbségek maradnak ugyanakkor az Egyesült Államok és más országok állampolgáraira vonatkozó személyes adatok kezelésében. Ha például a hírszerzés „véletlenül" rögzíti egy amerikai telefonos vagy online kommunikációjának adatait, amelyeket a tárgyhoz nem tartozónak nyilvánítanak, akkor azokat haladéktalanul törölni kell. A külföldiek esetében ezek az információk öt éven át megőrizhetők.
Az új szabályozás értelmében a külföldiek amerikai bírósághoz fordulhatnak, hogy megakadályozzák a külföldi kormányok által az FBI-hoz eljuttatott személyes adataikkal történő visszaéléseket. Ilyen jogorvoslatra az NSA által begyűjtött adatok esetében nem lesz lehetőség.
Az amerikai kormányzati szervek adatgyűjtésre szóló felhatalmazása egyébként június 1-jén lejár. Washingtonban attól tartanak, hogy a meghosszabbítás kudarcot vallhat a kongresszusban, ám vészforgatókönyvek még nem készültek erre az eshetőségre.
Az új szabályokat másfél évvel azt követően ismertették, hogy a Moszkvába szökött informatikus, Edward Snowden leleplezte az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtési gyakorlatát, és egy évvel azután, hogy Barack Obama elnök jelentős változtatásokat sürgetett az NSA adatgyűjtési gyakorlatában.
