Ezer évet kellett várni, de újra találkoztak
Rövid, nyilvános, barátságos beszélgetéssel kezdődött a havannai repülőtéren magyar idő szerint pénteken este Ferenc pápa és Kirill orosz ortodox pátriárka történelmi találkozója.
A két egyház feje az 1054-es egyházszakadás óta most először ült tárgyalóasztalhoz. Megbeszélésükre az teremtett lehetőséget, hogy mindketten latin-amerikai utazást kezdtek: a pátriárka csütörtökön érkezett Kubába, majd Paraguayba és Brazíliába utazik tovább, a katolikus egyházfő pedig Mexikóba tartva állt meg Havannába, ahol a tranzitban, egy a tárgyalásokra alkalmassá tett teremben találkoztak.
|
Kirill és Ferenc Havannában. Nem zárják ki a folytatást
Alessandro di Meo / MTI/EPA |
A háromórásra tervezett megbeszélés fő témája a Közel-Keleten, Észak- és Közép-Afrikában zajló keresztényüldözés. Közzétesznek egy közös nyilatkozatot is, amelynek szövegét – mint Hilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarchátus külkapcsolatokért felelős vezetője elmondta – még szerdán késő este is egyeztették, de lehet, hogy a végleges változat csak magán az egyházi csúcson születik meg.
A találkozót legalább húsz éve tervezték, és az 1990-es évek közepén már egészen közel került a megvalósuláshoz, ám a moszkvai szent szinódus ellenállása miatt végül elmaradt. Lehetséges helyszínként a pannonhalmi bencés apátság is szóba került, mert azt még az egyházszakadás előtt alapították. Ott még II. Alekszij pátriárka és II. János Pál pápa találkozhatott volna. Kirill pátriárka azonban – miként az mára kiderült – az európai helyszínt eleve elvetette, mert az egyházak közötti konfliktus ehhez a kontinenshez kötődik. Elemzők szerint a havannai helyszín azért lehet mindkét fél számára elfogadható, mert Kubát geopolitikai, történelmi szálak kötik Oroszországhoz, ugyanakkor vallásilag a katolikus világhoz tartozik.
Hilarion metropolita azt is hangsúlyozta, hogy a találkozó nem jelenti a két egyház közötti konfliktusok megoldását, csak egy lépést afelé. A legsúlyosabb gondot az okozza, hogy a moszkvai patriarchátus megítélése szerint a görög katolikus egyház agresszívan, a pravoszlávok kárára terjeszkedik Ukrajnában, és ez a probléma az elmúlt két évben az orosz-ukrán kapcsolatok végletes megromlásával tovább súlyosbodott. Vitára adhatnak okot hitéleti, dogmatikus kérdések is, ám ezek a mostani találkozó napirendjén nem szerepelnek.
Azt viszont az orosz pravoszláv egyház képviselői is hangoztatták, hogy idővel újabbak is követhetik az első tárgyalást, amelynek komoly politikai jelentőséget is tulajdonítanak az elemzők. Bár a pátriárka környezetében hangoztatják, hogy a Kreml nem vett részt az egyházi csúcs előkészítésében, az közismert, hogy Kirillt szoros szálak fűzik a hatalomhoz és személy szerint Vlagyimir Putyin elnökhöz. Vagyis biztosra vehető, hogy az államfő legalábbis rábólintott a megbeszélésre. És miért ne tette volna: joggal számít ugyanis arra, hogy ha az eredményes lesz, politikai hozadékai neki és általában Oroszország nemzetközi helyzetét illetően is előnyösek lehetnek.
