Nem tudni, hogy az április óta tartó kelet-ukrajnai harcokban elfogottak közül hányan vannak még őrizetben (kijevi közlés szerint a múlt hónapban mintegy hatszáz kormánykatona volt a lázadók fogságában), mint ahogyan azt sem, mikor folytatódnak a válság rendezését célzó megbeszélések.
Az Ukrajna, Oroszország, az oroszbarát felkelők és az EBESZ képviselőjéből álló összekötőcsoport múlt szerdán összeült ugyan Minszkben, de a megbeszélésnek egyetlen eredménye a hét végi fogolycsere volt. A péntekre tervezett második forduló elmaradt, amiért Kijev és a lázadók egymást okolják.
Akár az enyhülés jeleként is lehetne értékelni, hogy ideiglenesen lezárulni látszik Moszkva és Kijev „széncsatája”. A jelentős részben széntüzelésű erőművekre támaszkodó ukrán energiarendszer működése a tél beköszöntével akadozni kezdett, mert sem a szakadár területeken lévő bányákból, sem Oroszországból nem jutott megfelelő mennyiségű fűtőanyaghoz.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy üzemzavar miatt vasárnap még a zaporozsjei atomerőmű egyik reaktorát is le kellett kapcsolni a hálózatról. Dmitrij Kozak orosz miniszterelnök-helyettes szombaton jelentette be, hogy Moszkva kész havi egymillió tonna szenet és kilencmilliárd kilowattóra áramot szállítani Kijevnek, méghozzá előleg fizetése nélkül, orosz belföldi áron.
Vlagyimir Putyin elnök sajtószóvivője, Dmitrij Peszkov nyomban az orosz államfő jóindulatának a megnyilvánulásaként értékelte a döntést,
ám sokkal valószínűbb, hogy Kijev kényszerítette ki az engedményt.
Az elmúlt napokban ugyanis súlyos fennakadásokat okozott a Krímben azzal, hogy saját energiagondjaira hivatkozva többször is leállította a régió áramellátását. Súlyos érvágás a Krím számára az a múlt hét végén hozott kijevi döntés is, amellyel leállították a vasúti és az autóbusz-forgalmat a félsziget felé.
Andrij Liszenko, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács szóvivője szerint nagyon nagy a veszélye annak, hogy magukat békés polgároknak álcázva diverzáns csoportok hatolnak be Ukrajnába. Mintha csak a szavait támasztanák alá, szombaton három rendkívüli esemény is történt Ukrajna déli vidékein: Odesszában egy, Herszonban pedig két pokolgép robbant, igaz, a detonációk csak a bombák készítőinek vagy szállítóinak, három férfinak az életét követelték.
FRISSÍTVE: Cikkünk megjelenését követően kaptuk a hírt: hétfőn harc tört ki az ukrán hadsereg és az oroszbarát szakadárok között Donyeck repülőterén. A részletekről itt olvashatnak.
Lukasenko lépést vált
Személycserékkel zárja az óévet a belorusz elnök. Alekszandr Lukasenko szombaton menesztette a miniszterelnököt, annak három helyettesét, négy gazdasági területért felelős minisztert és a jegybank elnökét. Az átszervezés hivatalos célja az, hogy az elnökválasztás előtt jobb munkára kényszerítse a kormányt. Megfigyelők az intézkedést a belorusz gazdaság gondjaival magyarázzák. A szovjet utódállam két fő kereskedelmi partnere Oroszország és Ukrajna.
A rubel mélyrepülése különösen érzékenyen érinti Minszket, hiszen exportjának több mint 90 százalékát orosz valutában számolja el Moszkvával. A gazdaságot a szovjet típusú parancs-utasításos módszerrel irányító Lukasenko a dollárelszámolás bevezetését sürgeti az orosz–belorusz kereskedelemben. Az elnöki hivatal eddigi vezetője, Andrej Kobjakov személyében jó orosz kapcsolatokkal rendelkező hivatalnokot állított a kormány élére. (Munkatársunktól)
