JOGANYAG Felesleges kitiltani az EU-zászlót a parlamentből, mert – akár tetszik, akár nem – az európai jog a tagállamok nemzeti jogai felett áll. Ezt hívják az elsőbbség elvének, amely kimondja azt is, hogy Magyarország nem alkalmazhat az uniós joggal ellentétes nemzeti rendelkezést.
Így aztán Kövér Lászlónak abban igaza van, hogy semmilyen jogszabály nem írja elő az európai zászló kitűzését az ülésteremben. Ám ehhez mindjárt hozzátehetjük, hogy az itt elfogadott törvényekre ettől még vonatkozik az EU-joganyag felsőbbrendűsége (amelyre a hazai bíróságoknak is figyelniük kell).
|
Ellenzéki politikusok a parlament ablakában. Az EU-lobogó épületen kívülre került
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
KÖZVÉLEMÉNY Különös kitiltani az EU-zászlót a parlamentből, mert ha valami stabil Magyarországon, akkor ez az uniós tagság támogatottsága. Hosszú évek óta minden felmérésből az derül ki, hogy a lakosság kétharmada igennel szavazna a csatlakozásra – függetlenül a mindenkori kormánytól vagy a gazdasági helyzettől.
Érvelhet tehát a házelnök azzal, hogy az uniós lobogót korábban a „szocialisták szolgalelkűsége” miatt tűzték ki az Országgyűlésben, ehhez a közvélemény szolgalelkűségét is hozzáadhatja. Mindenesetre jó hír, hogy a polgárok Európa-párti hozzáállását az Orbán-rendszer EU-ellenes kirohanásai sem ingatják meg.
SZÉLSŐSÉGEK Kínos kitiltani az EU-zászlót a parlamentből, mert ezt az uniós jelképet a szélsőséges pártok szokták támadni. Ott van például a holland Szabadságpárt vezére, a bevándorlókat és az Európai Uniót egyaránt ostorozó Geert Wilders, aki az idei EP-választási kampányban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy – megfelelő sajtónyilvánosság mellett – kivágott egy csillagot az uniós lobogóból.
Hasonló viszony fűzi az EU-hoz a Nigel Farage vezette brit Függetlenségi Pártot, amelynek képviselői – az új Európai Parlament alakuló ülésén – hátat fordítottak az elnöki pulpitusnak és az uniós zászlónak. Az efféle politikai mozgalmak fő célja kilépni az Európai Unióból: hozzájuk csatlakozott a magyar törvényhozás elnöke.
Nem is az EU találta ki
A zászló története egészen 1955-ig nyúlik vissza. Bár akkor még csak az Európai Szén- és Acélközösség létezett, benne mindössze hat tagállammal – egy másik szervezet, az Európa Tanács (ET) már évek óta foglalkozott az emberi jogokkal és az európai kultúrával. Hosszas vita után végül az ET fogadta el a tizenkét csillagos jelképet, és később más európai intézményeket is e szimbólum átvételére biztatott. Az Európai Unió állam- és kormányfői csupán az 1985-ös milánói EU-csúcson hagyták jóvá a zászlót, mint uniós lobogót, amelyet így 1986 óta használnak az egész kontinensen. A kék-sárga zászlót a Brüsszel jelképének számító Berlaymont épületre, az Európai Bizottság székházára 1986. május 29-én tűzték ki először. (Munkatársunktól)
