Hőmérséklet rendben És az ára?

Népszabadság - Kovács Bence

Aligha növeli ezek után az EU-intézményekbe vetett bizalmat, hogy kiderült: az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) jó néhány vezetője kínosan összefonódott nemzetközi cégekkel. Nikiforosz Diamandurosz európai ombudsman a napokban meg is feddte emiatt a pármai székhelyű hatóságot, ám a közvéleményt ez már biztosan nem nyugtatja meg.

Ijesztő listával szolgál a Corporate Europe Observatory nevű szervezet, amelynek célja „lebuktatni” a nagyvállalati lobbizást az uniós döntéshozatalban. Az EFSA egyik tudományos testületét, amely az élelmiszer-adalékanyagokkal, édesítőszerekkel és színezékekkel foglalkozik, a legnagyobb jóindulattal sem lehetne függetlennek nevezni. Csak ízelítőül: több tagja is dolgozik olyan cégek tanácsadójaként, mint a Danone, a PepsiCo vagy a Carrefour; egyesek laboratóriumát a Nestlé, másokét az osztrák élelmiszer-ipari szövetség pénzelte; sokan a gyártók (Unilever, Kraft, Monsanto stb.) által finanszírozott intézeteknek szakértenek.

A Testbiotech német kutatócsoport panasza alapján született az európai ombudsman elmarasztaló jelentése. Azt kifogásolták, hogy Suzy Renckens, a genetikailag módosított gabonák kockázatait vizsgáló EFSA-részleg vezetője otthagyta az uniós intézményt, és azon melegében átment dolgozni a Syngenta nevű biotechnológiai vállalathoz – amely, láss csodát, genetikailag módosított gabonát termeszt. Az ombudsman szerint már azzal is megvalósult az összeférhetetlenség, hogy Renckens tárgyalásokat folytatott erről az állásról, ráadásul az őt akkor még alkalmazó EU-hatóság értesítése nélkül. A legnagyobb baj, hogy e zavarba ejtő esetek napvilágra kerülésével felmerül a kérdés: komolyan lehet-e venni az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság eddigi állásfoglalásait? Ott van például a legelterjedtebb édesítőszer, a sok vitát kavaró aszpartám. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága az idén levélben kérte az EFSA-t, hogy vizsgálja felül az édesítőszerekkel kapcsolatos szakvéleményét az aszpartám rákkeltő hatásáról szóló új tanulmányok fényében. A pármai ügynökség annyit reagált: áttekintette az új eredményeket, de nincs miért újragondolnia korábbi jelentését.

Csakhogy ezt a választ nem fogadta el az Európai Bizottság, amely arra utasította a tudományos testületet: 2012 júliusáig végezzen teljes körű újraértékelést az aszpartámról. Ilyen alapos vizsgálatra – az eredeti menetrend szerint – legközelebb csupán 2020-ban kellett volna sort keríteni.

Kétségek merültek fel egyes mesterséges színezékek, így az eritrozin vagy a vörös amarant kapcsán is. A gyanúk szerint rákkeltő amarantot (amelyet általában italokba tesznek) az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) már a hetvenes években betiltotta. A cseresznyepiros eritrozin (ez főként édességekben fellelhető) Norvégiában tiltólistára került, Franciaországban gyermekeknek készülő termékekbe nem rakható. Az uniós hatóság viszont egyik színezék használata ellen sem tiltakozik.

Kapcsolódó cikkek: Hadüzenet az olcsó párizsinak? | Nem tudni, mi a magyar | Szerb étolajcsata a magyar boltokban | Búcsút int a vizes bacon | Fűszer helyett elég a fűrészpor