A görögöknek jót tenne egy államcsőd?
Szombaton két, az Európai Unió „diktatúráját" elítélő hatalmas transzparenst feszítettek ki az athéni Akropoliszon a görög kommunista szakszervezeti szövetség, a PAME aktivistái, akik a meghirdetett tüntetések keretében tiltakoztak azok ellen a megszorítások ellen, amelyekre Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a 130 milliárd eurós új mentőcsomag fejében szólította fel az országot. „Le az EU monopóliumának diktatúrájával" – állt angolul és görögül a két feliraton, amelyek nagyjából egy órán át voltak láthatóak az Akropoliszon. A PAME már háromszor hajtott végre hasonló akciót, legutóbb tavaly júniusban, egy hasonló megszorítócsomag parlamenti megszavazása előtt.
A szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek péntekre és szombatra a megszorítások miatt, amelyek szerint a jövőben huszonkét százalékkal – a 25 év alattiaknál pedig további tíz százalékkal – csökken a jelenleg 751 eurós minimálbér, három évre befagyasztják a béreket, amíg nem csökken a munkanélküliség a jelenlegi 19 százalékról tíz százalék alá. Csökkentik az állami telefontársaság és az elektromos művek dolgozóinak nyugdíját 15 százalékkal, a tengerészekét hét százalékkal. A közszférából első lépcsőben 15 ezer embert, 2015-ig 150 ezret bocsátanak el. Átalakítják a kollektív szerződések rendszerét mind a magán-, mind a közszférában. Átalakítják továbbá az állami státuszban lévő bírók, orvosok, diplomaták, a rendőrök és a katonák fizetési rendszerét. Eladják több állami vállalat részvényeit, köztük víz- és csatornavállalatokat, egy szerencsejátékcéget, kőolaj-kereskedelmi és gázelosztó vállalat állami részesedését. A két legnagyobb szakszervezeti szövetség, az ADEDI és a GSZEE közös közleményben úgy fogalmazott, hogy a körvonalazódó intézkedések a „görög társadalom sírját" jelentik, a PAME pedig egyenesen felkelésre szólított fel. Az EU a fentieken túl még egy 325 millió eurós csomagot követel Athéntól, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei szerdán rábólintsanak a 130 milliárdos mentőövre.
Szombaton Athénban, a parlament előtti Szintagma téren és az ország többi nagyvárosában is több ezer ember tüntetett a kormány által reggel elfogadott megszorítások ellen. A sztrájk miatt nincs tömegközlekedés, nem járnak a metrók és az autóbuszok sem. „Tönkreteszik az életünket" – állt az nagy rendőri készültség mellett tartott felvonulás egyik transzparensén. Az északi Szalonikiben szintén nagy tüntetés volt.
Az athéni parlament vasárnap szavaz a megszorítócsomagról. Pénteken öt politikus is távozott Lukasz Papadémosz miniszterelnök technokrata kormányából az intézkedéssorozat miatt. Maga Papadémosz úgy nyilatkozott, hogy a megszorítások nélkül Görögország „ellenőrizhetetlen gazdasági káoszba” süllyedne, az államcsőd pedig „végzetes kaland” felé taszítaná a görögöket. Ezzel többé-kevésbé összhangban nyilatkozott egyébként Jeórjiosz Papandréu volt szocialista kormányfő, aki szerint neki az állásába és jónéhány emberi kapcsolatába került a megszorítások támogatása, de az alternatíva csak az életszínvonal csökkenése és a más, „beláthatatlan következmények” lennének.
A hétköznapi emberekkel vállalt szolidaritáson túl nagy jelentősége nincs az öt miniszter távozásának: Antonisz Szamarasz, a korábbi szocialista kormány alatt ellenzéki, az új technokrata egységkormányban azonban koalíciós Új Demokrácia vezetője jelezte, támogatja a megszorításokat, az ez ellen lázadó képviselőkre pedig mandátumuk elvesztése vár.
Néhány gazdaságkutató a hangzatos politikai megnyilvánulások ellenére megjegyzi, hogy Görögország számára az államcsőd talán nem is lenne olyan rossz. Ha bevezetnék a drachmát, a régi-új pénznem értéke rohamosan nőne, ami az országot újra versenyképessé tenné nemzetközi szinten – idézi a helyzettel foglalkozó cikkében a Reuters. Ezt a vélekedést elutasítva Pantelisz Kapszisz kormányszóvivő azt mondta, az államadósságot csökkenteni kell, függetlenül attól, hogy az ország kitart-e az euró mellett vagy sem. Az eurózóna pénteki pénzügminiszteri csúcsán keringő dokumentumok egyébként jótékony homályban hagyták, mekkora is lesz valójában a mentőcsomag összege. Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter ennek kapcsán szombaton jelezte, lehet, hogy 130 milliárd euró nem lesz elég, és a görög bankok megmentéséhez még 15 milliárd kell majd.
