Emiatt az eddiginél is nehezebbé válnak a nemzetközi közösség erőfeszítései, hogy meggyőzzék Phenjant atomprogramjának elhagyásáról – jelentette csütörtökön az AFP.

A Naenara hivatalos észak-koreai honlapra hivatkozó tudósítás szerint a módosítást a népgyűlés április 13-i ülésszakára terjesztették be. Az alaptörvény új szövege Kim Dzsong Il érdemeként minősíti, hogy a tavaly decemberben elhunyt vezető a legfőbb döntéshozó szervnek, a Nemzetvédelmi Bizottságnak az elnökeként a korábbi években mind ideológiai, mind politikai szempontból „legyőzhetetlen", „atomfegyverrel rendelkező állammá, megzabolázhatatlan" katonai hatalommá változtatta ezt az országot, megnyitva az utat a nemzet megerősödése és felvirágzása felé.

Az AFP dél-koreai szakértők véleményét idézi, miszerint az előző, 2010-ben módosított alkotmány még nem tartalmazta az „atomfegyverrel rendelkező" kifejezést. A szakértő emlékeztet arra is, hogy jelenleg az alaptörvény által felmagasztalt Kim Dzsong Il fia, Kim Dzsong Un tölti be a Nemzetvédelmi Bizottság „örökös elnökének" tisztségét.

Szöuli szakértők szerint a módosítás alaposan megnehezíti az atomfegyverek kifejlesztésének megakadályozását szolgáló hathatalmi tárgyalásokat, mivel Phenjan bármikor hivatkozhat arra: azért nem mondhat le az atomfegyverről, mert az az alkotmányba ütközne.

A két Korea, Oroszország, az Egyesült Államok, Japán és Kína közötti tárgyalások 2008-ban holtpontra jutottak. Annak az évnek a szeptemberében Phenjan bejelentette, hogy előkészületet tesz a jongbjoni atomreaktor újbóli üzembe helyezésére, mert az Egyesült Államok nem vette le az országot arról a feketelistáról, amelyen a terrorizmust támogató országokat tartja nyilván. A következő esztendő áprilisában Észak-Korea nagy hatótávolságú rakétát bocsátott fel, majd – miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a rakétaindítást – bejelentette, hogy kivonul az atomprogramja leszereléséről folytatott hatoldalú tárgyalásokról.

Észak-Korea ezek után folytatta rakétakísérleteit, vállalva az ellene érvényben lévő – az ENSZ BT által megszavazott – szankciók szigorítását. Ugyancsak 2009 őszén Észak-Korea bejelentette, hogy hajlandó visszatérni a hathatalmi tárgyalásokhoz, de előbb az Egyesült Államokkal akar egyeztetni. E tárgyalások felújításáról azonban csak tavaly júliusban kezdődtek meg a megbeszélések Phenjan és Washington között.

Phenjan áprilisban műholdat akart a világűrbe juttatni, de a fellövéshez használt nagy hatótávolságú rakéta egy perccel az indítás után a tengerbe zuhant. Februárban a rezsim ígéretet tett arra, hogy egy 200 millió dolláros élelmiszersegély fejében lemond a nukleáris fegyverkezésről is, de a potom 850 millió dollárba kerülő rakétaindítás után pár nappal felmondta a moratóriumot, és újra készülődésbe kezdett.