Bár a Guardian helyszíni jelentése szerint akadt értetlenkedő reakció is, kérését a térségnek nagyobb önállóságot követelő, Kijevben terroristáknak tartott szeparatisták megértéssel fogadták. Putyint „végtelenül tisztelik", és ha ő szükségesnek tartja, megvitatják ezt a kérdést – idézte a Reuters egyiküket, aki elmondta: ma tűzik napirendre a témát.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő viszont üres szócséplésnek nevezte az orosz elnök kijelentését. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint Putyin azzal indokolta a kezdeményezést, hogy lehetőséget teremtsenek az egymással szembenállók Ukrajnán belüli párbeszédére, amely szerinte a válság megoldásának egyetlen lehetséges módja.

Sőt a május 25-re kiírt, Moszkvában eddig elutasított ukrajnai elnökválasztást is a „helyes irányban tett lépésnek" nevezte, de sürgette az állampolgárok jogainak védelmét. Reális esélyt lát az egyeztetésre Putyin tárgyalópartnere is. Burkhalter azt mondta, hogy a különböző kérdések megvitatásába az egész lakosságot be kell vonni, és az EBESZ hamarosan útitervet készít az ukrajnai viszály rendezésére.

Putyin meglepő kezdeményezése arra utalhat, hogy Moszkva nem akarja a végsőkig feszíteni a húrt Kelet-Ukrajnában. Ennek jele lehet az a bejelentése is, amely szerint Moszkva a hagyományos gyakorlóterekre vonta vissza csapatait az ukrán határtól, igaz, az amerikai védelmi minisztérium már jelezte, nem látja ennek jeleit. Ám, ha az önkényesen kikiáltott Donecki Népköztársaság népi tanácsa a csütörtöki ülésén nem fogadja el az orosz elnök ötletét, Moszkva arra hivatkozhat, hogy – miként azt korábban is hangoztatta – nincs befolyása a szomszéd országban zajló folyamatokra.

Az Európai Unió is kész részt venni az ukrajnai krízis hatástalanításában, és új tárgyalásokat nyitni erről Kijevvel, Moszkvával és Washingtonnal – jelentette ki Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ugyanakkor Oroszországot arra szólította fel, hogy tartózkodjon az ukrajnai helyzet további destabilizálásától, és ismét figyelmeztetett: ellenkező esetben új szankciókat vezethetnek be ellene.

Az ukrajnai események moszkvai megítélése mindenesetre nem változott. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter „színtiszta fasizmusnak" nevezte a múlt pénteki odesszai eseményeket. A fekete-tengeri kikötővárosban 46 ember életét vesztette, amikor oroszbarát és a kijevi kormányt támogató csoportok csaptak össze – többségük egy Molotov-koktéloktól kigyulladt épületben lelte halálát.

„Európában sokan szemet hunynak afölött, hogy ez az ideológia új híveket szerez" – mondta Lavrov, és az őt idéző orosz hírportál, a newsru.com szerint szavait a német kancellárnak adott válaszként is lehet értékelni. Angela Merkel ugyanis a napokban nehezményezte, hogy az ukrajnai konfliktus ellenére május 9-én, a győzelem napján, azaz a második világháború európai befejezésének évfordulóján a Krímben is katonai parádét terveznek tartani.
Kelet-Ukrajnában eközben szerdán is voltak harcok.

Kiújultak az összecsapások Szlovjanszknál, ahol – az UNIAN hírügynökség jelentése szerint – a helyiek már nem mernek kimenni az utcára, sokan közülük az éjszakát is a munkahelyükön töltik. Arszen Avakov ideiglenes belügyminiszter bejelentette: az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban a kormányerők elfoglalták a városházát, ám később arról érkeztek hírek, hogy az épület ismét a lázadók kezére került. Avakov arról is beszámolt, hogy őrizetbe vették a donecki régió „védelmi miniszterét", a tárca egy másik közlése szerint pedig Mariupol közelében ismeretlenek tűz alá vettek egy rendőrségi autóbuszt. A sofőr megsebesült, egy támadót pedig lelőttek.