Martin Schulz az európai szocialisták elnökjelöltje
Most először lesz olyan „kormányfője” Európának, akit nem politikai alkuk alapján választanak ki „egy sötét szobában”, hanem áttételesen az európai választók akarnak. (A Lisszaboni szerződés értelmében a Parlament választja meg az Unió kormányának számító Bizottság elnökét, mielőtt azonban az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács javaslatot tenne a posztot betöltő személyre, figyelembe kell vennie a tagállamokban most május végén megrendezett EP-választások eredményét is.)
A meghatározó pozícióra a Zöldek két személyt is jelöltek (José Bové, Ska Keller), a liberálisok hosszabb vívódás után Guy Verhofstadtot javasolták, a kommunistákat tömörítő Európai Baloldal pedig a görög Alexis Tsiprast jelölte még tavaly decemberben. A várakozásoknak megfelelően azonban érdemi eséllyel csak a szocialisták vagy a néppártiak jelöltjéből lehet Barroso utóda; a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt a következő napokban tartja hasonló kongresszusát Dublinban. A jobboldali pártban Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt – az egyik legnépszerűbb jobbközép politikust - tartják befutónak, de sokan Michel Barnier belső piacokért felelős biztos jelöltségét sem tartják lehetetlennek. A legfrissebb felmérések szerint a következő Európai Parlamentben a szocialisták frakciója lesz a legnagyobb, így a PES által most megválasztott Martin Schulznak jók az esélyei; igaz, sok akadályt kell még addig átugraniuk.
A német politikus viszont máris határozott kampányba kezdett. Az nem volt kérdés, hogy a PES kongresszusa meg fogja választani bizottsági elnökjelöltnek (368 igen, 2 nem és 34 tartózkodás mellett meg is tette), hiszen ő volt az egyetlen induló a posztra, és az is magáért beszélt, hogy az olaszországi Rómában most hétvégén megtartott eseményen csak az ő képével díszített jelvényeket, pólókat és posztereket lehetett kapni.
A háromnapos kongresszuson Martin Schulz a PES (az egyébként Gurmai Zita magyar EP-képviselőnő által vezetett) női szervezeténél „melegített be” a programhirdető beszédére. Azt a később hangsúlyosan megismételt vállalást már itt is kiemelte, miszerint bizottsági elnökként fontos prioritásként fogja kezelni majd a nők ügyét és az egyenlő munkáért egyenlő bérek elvének megvalósulását. Ezt Gurmai egyébként azzal „fejelte meg”, hogy több nyilvános hozzászólásában is jelezte Schultznak: biztos lehet a nők támogatásában, de ha belőle bizottsági elnök lesz, akkor az a legkevesebb, hogy a Parlament elnöki vagy frakcióvezetői posztját nő kaphatja meg. Schultz erre egyelőre csak mosolyogva, de gesztusaiból ítélve, nem feltétlenül elutasítóan reagált.
A kongresszuson egy közel tíz fős magyar szocialista delegáció is jelen volt, benne az MSZP EP-listájának első öt helyezettjével (Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Gúr Roland, Veres János és Gurmai Zita), de részese volt a római csoportnak Kovács László, Szabó Vilmos, Tüttő Kata és Lendvai Anna is. Előbbiek célja ezúttal elsősorban a hivatalos bemutatkozások és kapcsolatfelvételek voltak: Szanyiék tárgyaltak többek között Martin Schultzcal, Hannes Swoboda frakcióvezetővel, a képviselőcsoport főtitkárával, Anna Colomboval, de a PES elnökével, a bolgár Szergej Sztanishevvel is.
Magas rangú politikai vezetőkből nem volt hiány az eseményen, az európai szocialisták (akik tizenkilenc európai kormányban vannak jelen) vállaltan ezzel is igazolni akarták, hogy „az európai szocialisták erősek és készek megváltoztatni Európát”. Felszólalt és Martin Schultz mellett szónokolt például Victor Ponta román miniszterelnök, a német szociáldemokrata elnök Sigmar Gabriel, de színpadra lépett többek között Frans Timmermans holland külügyminiszter, Evangelos Venizelos volt görög miniszterelnök-helyettes, Plamen Oresharski bolgár kormányfő, Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök, Joseph Muscat máltai kormányfő; a szintén szónokló (és az oktatásba, kultúrába való befektetések fontosságáról is beszélő) Matteo Renzi új olasz miniszterelnök pedig itt jelentette be, hogy pártja kérte - és a hétvégén meg is kapta - a PES tagjai közé való felvételét.
A következő Európai Parlamentben azzal számolnak a baloldalon, hogy az S&D frakciónak, vagyis az európai szocialistáknak lesz a legtöbb képviselője. A Fidesz-KDNP-vel szövetséges Európai Néppárt így húsz év után várhatóan először szenvedhet el érdemi vereséget európai szinten.
Szergej Sztanishev PES-elnök a Népszabadság kérdésére azt mondta: a várható többség legnagyobb hozadéka az európai szintű változás maga lesz. „Az elmúlt öt évben tapasztalt gyakorlattal szemben mi az emberek közvetlen érdekeit fogjuk képviselni. A konzervatív vezetésű Európában azért küzdöttünk, hogy Európa erősebb, demokratikusabb és szociálisan érzékenyebb legyen. Most itt a lehetőség, hogy vezetőként tegyünk mindezért és álljunk ki az értékeink mellett” - nyilatkozta lapunknak.
Megválasztása utáni első beszédében Martin Schultz is az európai polgárokat helyezte a fókuszba. Schultz szerint az elmúlt öt év konzervatív irányítása alatt a válságkezelés mindössze magasabb adókat, alacsonyabb fizetéseket és nyugdíjakat, kevesebb munkavállalói jogokat jelentett.
„Mindezt miért? Hogy megmentsék a bankokat! Szenvedés az embereknek, milliárdok a bankoknak!” - fogalmazott a szocialista politikus, hozzátéve: mindezek nyomán pedig újból megerősödtek a populista, nacionalista és kirekesztő hangok Európában. Azok a démonok, amelyek eddig csak rombolták az európai közösséget.
A német politikus szerint a válság okozta problémákra nem a kevesebb, hanem a több és jobb Európa a válasz. Schulz kiemelt prioritásként akarja kezelni a nők egyenjogúságának kérdését, a kis- és középvállalkozások fejlesztését (ezzel együtt Európa részbeni újraiparosítását és a digitális ipar megerősítését), az európai innováció támogatását, a digitális adatvédelmet, de határozott fellépést ígért az adóelkerülések és adócsalások ellen és egyértelművé tette, hogy szabályozni és felügyelni kell a bankokat.
Azért, hogy „meg lehessen törni a mérgező kapcsolatot a banki adósságok és az államadósság között”, illetve, hogy éles különbséget lehessen tenni a lakossági pénzforgalom és a banki spekuláció között. „Olyan Európát akarok, ahol a polgár van az első helyen (…) Az én Európám megvédi a polgárainak a jogait (…) A Bizottság elnökeként soha nem fogom megengedni, hogy első és másodrangú polgárai legyenek Európának. Soha nem fogom engedni, hogy újra bezárjuk a határokat. Meg kell változtatnunk a szabályokat, nem pedig a határokat bezárni. A szabályokon kell változtatni, nem jogokat elvenni!” - fogalmazott Schulz, egyértelműen a nemrég meghozott svájci korlátozásokra is utalva.
A politikus többször is kiemelte, hogy elnökként az EU és a Bizottság megítélésén is mielőbb változtatni akar. „Sokak számára az EU a megszorítások és a trojka szinonimájává vált. Ezen változtatni akarok. Európa ugyanis jóval több, mint néhány brüsszeli intézmény. Európa a nemzetek összessége, több százezer önkormányzat, régiók, huszonnyolc tagállam és mindenekelőtt ötszázmillió európai polgár közössége. Európát alulról kell felfelé építeni. Hiszem, hogy amit jobban el lehet végezni helyi, regionális és nemzeti szinten, azt tegyük is ott. Nem akarom, hogy az EU határozzon meg mindent. Azt akarom, hogy az Unió ott avatkozzon be, ahol értéket tud teremteni a polgárainak. Mert együtt erősebbek vagyunk!” - tette világossá politikai törekvéseit Martin Schulz.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-listavezetője a Népszabadságnak nyilatkozva az elhangzottakkal kapcsolatban azt mondta: a Martin Schulz által megfogalmazott prioritások visszaigazolják az MSZP által meghirdetett „öt pillér” program célkitűzéseit is, így például a nők, a kis- és középvállalkozások, a munkavállalók érdekeinek fokozottabb képviseletét. Szanyi szerint világossá vált, hogy Európa számára egy baloldali irányváltás hozhat érdemi változást, a kongresszus pedig megmutatta, hogy a szocialisták egyre erősebbek az Unióban.
„Európa egyértelműen balra tart, a szocialisták által képviselt értékek pedig ismét kiemelt fontosságot kapnak. Bízunk benne, hogy így lesz ez az áprilisi magyar parlamenti választásokon is” - fogalmazott Szanyi, hozzátéve: a PES és Schulz programja meg fog jelenni az MSZP európai kampányában is.
