A kaiserseschi Kriminológiai és Rendőrségkutatási Központ (ZKPF) vezetője ugyanakkor védelmébe vette a tehetetlenséggel és felkészületlenséggel vádolt rendőrséget. – A szégyenteljes kölni eset olyan, mint amikor egy ország először szembesül egy ámokfutással. Csak a szörnytett után fogja fel a társadalom, hogy emberek mire képesek – tette hozzá.
Németországot változatlanul sokkhatás alatt tartják a szilveszteri atrocitások. A rendőrség már tizenhat gyanúsított után nyomoz, a feljelentések száma meghaladja a 120-at. Az elkövetőkről változatlanul keveset tudni, de továbbra is tartja magát az a verzió, hogy fiatal arab és észak-afrikai férfiak szervezett akció keretében, csoportosan támadtak rá női áldozataikra.
Steffes-enn a kölni történéseket komoly figyelmeztető jelnek tartja a német rendőrség és más európai országok rendfenntartó erői számára. – Fel kell készülni arra, hogy utcai tömegrendezvényeken bizony előfordulhatnak ilyen borzalmak. A közelgő karneváli szezon kapcsán a rendőrségnek el kell döntenie, több civil vagy egyenruhás erővel lesz jelen a köztereken.
|
Akcióban a kölni rendőrség. Sosem látott bűnözési dimenzió Marius Becker / MTI/EPA |
Mindkettőnek van előnye és hátránya. Miközben a polgárokat a minél több egyenruhás jelenléte nyugtatja meg, a felderítés és a megelőzés a civil ruhások bevetésével lehet eredményesebb. Mindennek persze előfeltétele, hogy a politika megfelelő költségvetést biztosítson, amiből finanszírozható a több és képzettebb rendőrség iránti társadalmi igény – mondta.
Az eddig rendelkezésre álló információkat elemezve Steffes-enn úgy látja, hogy Kölnben a szexuális inzultusok, a fogdosások, „tapizások alul-felül” alapvetően a figyelemelterelést szolgálták. A szexuális agresszió által megfélemlített nőket ugyanis könnyen ki lehetett fosztani. A rablási indítékot erősíti az a tapasztalat, hogy a (csoportos) szexuális bűncselekményeket elkövetők nem szokták ilyen kevés testkontaktussal beérni. A csoportos erőszaknál is legkevesebb az orális szexre való kényszerítés, ami Kölnben – az eddigi ismeretek alapján – szerencsére nem történt meg.
A kriminológus szerint a rendőrségi éberség növelése mellett másik fontos feladat az áldozatokkal való törődés. A jogállamnak a tettesek felderítésén és felelősségre vonásán túl arról is kell gondoskodnia, hogy a sokszor halálfélelmen átment nők a traumák feldolgozása érdekében mielőbb gyors és ingyenes terápiában részesüljenek.
„Arra gerjedtek, hogy félek”
– Élvezték a szenvedésemet, láthatóan arra gerjedtek, hogy félek. Azt hittem, hogy meghalok, méghozzá a lehető legfájdalmasabb módon – Lara Logan, a CBS amerikai tévétársaság riportere így számolt be arról, amikor 2011 februárjában a kairói Tahrír téren a Mubarak-rendszer távozását követelő tüntetések egyikén közel kétszáz fős tömeg molesztálta, fogdosta. A tortúra negyven percig tartott, s Logant egyiptomi nők által riasztott katonák menekítették ki. A Tahrír téren rendszeresek voltak a nők elleni szexuális támadások. Amikor 2013 júliusában az iszlamista államfő, Mohamed Murszi távozását ünnepelték, egy nap leforgása alatt nyolcvan nőt ért szexuális inzultus az ünneplő tömegben.