Nukleáris együttműködést ajánlott Magyarországnak az első számú iráni atomtisztviselő. A Budapesten tárgyaló Ali Akbar Szalehi a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában felvetette: a két ország közösen fejleszthetne ki egy mini-atomreaktort, amelyet ázsiai­ és afrikai országoknak értékesíthetnének. – Úgy gondolom, a két ország technológiailag kiegészíthetné egymást a nukleáris fejlesztésekben – hangoztatta a volt külügyminiszter. Ennek gyakorlati megvalósulása lenne a mintegy 25 megawatt teljesítményű, kisméretű reaktor közös tervezése, amire várhatóan hivatalosan is javaslatot tesz Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszternek, amikor pénteken találkozik vele.

Szalehi szerint egyébként is az ilyen reaktoroké a jövő, mivel ezek jóval olcsóbbak és praktikusabbak az óriási erőforrásokat felemésztő nagy atomerőműveknél. Irán számára pedig kifejezetten előnyös lenne ez a megoldás, mivel hatalmas a területe. Ráadásul a közel-keleti ország súlyos vízhiánytól is szenved, márpedig a nagy atomreaktorok vízigénye jelentős.

Szalehi azt is elmondta, hogy a szankciók utáni Irán minden lehetőséget meg akar ragadni annak érdekében, hogy növelje jelenlétét a globális piacon. Ennek szellemé­ben érkezett most Magyarországra is. – Meglátogattam a paksi erőművet, ahol saját szememmel győződhettem meg arról, hogy milyen remek munkát végez Magyarország a nukleáris technológia területén – mondta.

Ali Akbar Szalehi érvel az Akadémián Szabó Miklós / Népszabadság

Persze a kétoldalú kapcsolatok nem korlátozódnak az atomenergiára – erősítette meg Szalehi, aki hangsúlyozta: az együttműködés főbb területei elsősorban a mezőgazdaság, az egészségügy és a gyógyszeripar. Az ehhez hasonló üzletkötéseket lehetővé tevő, a nemzetközi közösség képviselőivel az iszlám köztársaság nukleáris programjának korlátozásáról tavaly kötött megállapodásról a tárgyalások egyik főszereplőjeként elmondta: „a határozott álláspont, a türelem, az óvatosság és a precizitás négyese hozta el a sikert”. Szerinte Iránnak nemcsak azért volt rendkívül nehéz dolga, mert „egyes országok által mesterségesen generált gyanakvás övezte békés célú atomprogramját”, hanem azért is, mert két fronton kellett küzdenie. Az iráni közvélemény éppoly megosztott volt a Nyugattal való kiegyezést illetően, mint a nemzetközi közösség.

– A megállapodás nyilván nem elégíthette ki teljes mértékben mindkét fél igényeit, de a lehető legjobb megoldást jelenti. Az atomprogramunkkal kapcsolatos nemzetközi aggályokat sikerült csillapítani, miközben mi továbbra is élhetünk az urándúsítás és a nehézvíz-előállítás jogaival – fejtegette Szalehi. Azokra a például Izrael és Szaúd-Arábia által hangoztatott aggályokra, amelyek szerint a megállapodás csak késlelteti, de nem gátolja meg az iráni atomfegyver létrehozását, a vezető iráni tisztviselő kijelentette: országa tagja az atomsorompó-egyezménynek, és régóta egy közel-keleti atomfegyvermentes övezet létrehozása mellett érvel.