Ottjártunkkor még nem szedték le a magyar helységnév-táblát

Somogyi Tibor

- A csaknem négyszáz lelket számláló falunkban a legutóbbi népszámlálás szerint ötvenkét százalék volt a magyarok arányszáma. Ezért törvényes joguk, hogy az anyanyelvükön is tájékoztassák őket - ismételte meg érdeklődésünkre az érveit a fiatalember.

Bekopogtunk Otakar Tomesek polgármesterhez is, aki meglepő válasszal szolgált: - Hivatalunk két alkalmazottja hozzám hasonlóan szlovák, egyikük egy kicsit ugyan beszél ugyan magyarul, de csak a konyhanyelvet. Nincs hát, aki lefordítsa a hivatalos szöveget és beolvassa. Pénzünk sincs külsős személy honorálására. Ha valaki ellenszolgáltatás nélkül vállalkozna erre, máris megteheti! - közli. Aztán arról panaszkodik, hogy a kétnyelvű helységnév-tábla is sokba kerül nekik, mert a magyart egyelőre ismeretlen személyek gyakran leszedik.

A Kis-Dunához közeli faluban magyarok, további az egykori morva telepesek leszármazottjai és szlovák betelepültek laknak. Az utóbbiak azt bizonygatják, itt még sosem volt nemzetiségi konfliktus, most sem lesz, mert mindenki ért szlovákul. Az utcán néhány helybelinek kissé más a véleménye: - Azért nem menne csődbe a polgármesteri hivatal, ha valakit alkalmaznának a hivatali közlemények magyarra fordítására és beolvasására. Mondjuk, a befizetett adóinkból. Nálunk már csak a temetésen hall magyar szót az ember, még a misék is csak szlovák nyelvűek - mondja Piroska néni, de a teljes nevét nem árulja el. - Magunk tehetünk minderről, mert nem állunk ki erőteljesen a jogainkért, s nem választottunk magunk közül polgármestert. Baráth Laci beadványával talán megmozdul itt valami - közli Lelkes Vince.

Helyben, magyarul már csak egymás közt
Fotó - Somogyi Tibor Tóth Károly, a huszonöt civil szerveződést tömörítő, a szlovákiai magyarok jogsegélyét felvállaló Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának ügyvivője tud a sárréti esetről: - Ez a példa kristálytisztán igazolja Knut Vollaebeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának szakvéleményét, amely szerint a módosított szlovákiai nyelvtörvény felborította az egyensúlyt a többség és a szlovákiai kisebbségiek anyanyelvhasználati jogairól. A szlovák nyelvű tájékoztatásról jogszabály rendelkezik. Ott, ahol a kisebbségiek, többek között a magyarok arányszáma eléri a húsz százalékot, elvben az ő anyanyelvükön is lehet közölni az információkat. Ám ez már nem kötelező. Ha a helyi önkormányzat nagyon akarja, akkor megszervezi a kétnyelvű hirdetést és a feliratokat. Ha nem, kifogást könnyen talál, felelősségre pedig senkit sem vonhatnak emiatt - mutat rá az ügyvivő.

További kérdésünkre elmondja, hogy a magyarországi nyelvalapnak köszönhetően e hónap elejétől ingyenesen működő zöld vonalon és internetes címen már csaknem húsz bejelentés érkezett, többségükben a sárrétihez hasonló ügyekről. A civil szerveződés által felkért jogi szakértők tegnap közösen elemezték a beérkezett panaszokat.

- Ezek egytől egyik azt igazolják, hogy addig aligha csitulnak a kedélyek, ameddig a szlovák kormány nem szánja rá magát a kisebbségi nyelvtörvény megalkotására. A kisebbségieket érintő rendelkezések ugyanis jelenleg jórészt alacsonyabb rendű jogszabályok, félreértelmezhető, egymáshoz szervesen nem illeszkedő megfogalmazások formájában vannak jelen az ország jogrendjében. Emiatt az alkotmányban rögzített és a Szlovák Köztársaság által ratifikált jogok érvényesítése akadályokba ütközik vagy egyáltalán nem lehetséges. Ezen pedig mielőbb változtatni kell - mutatott rá Gál Gábor jogász.

Kapcsolódó cikkek: 'A magyar politikai elit semmire sem megy grófi stílusával' | A magyar használatért fognak tüntetni Révkomáromban | 'Mire megyünk a rendőrséggel szemben?' | Napi négy-öt telefonhívás a nyelvtörvény jogszolgálatához | Szlovák össztűz a magyar nyelvalapra