Majdnem papírforma Európában

A néppárt maradt a legnagyobb frakció az Európai Parlamentben a vasárnap este befejeződött képviselőválasztások után. A gazdasági krízisből politikai hasznot húzni nem tudó szocialisták a második helyen végeztek, őket követik a liberálisok.

Ám a negyedik erő a brit konzervatívok vezette új szövetség lesz, aztán jönnek a zöldek, majd a kisebb szélsőségesebb csoportok, bár ezek a frakciók csak később állnak fel. Nagyjából bejött a papírforma, az előrejelzett kis érdeklődés mellett erre lehetett számítani.

Alacsony részvétel mellett négy napon át szavaztak az európaiak. Az előzetes és részeredmények szerint a nagy tagállamokban az öt évvel ezelőtti 30-40 százalék közötti érdeklődést tapasztaltak, míg a kisebb országokban és az új tagállamokban az előző választásokhoz képest erősen ingadozott a voksolási kedv. Összesen 375 millióan járulhattak volna az urnákhoz, de csak az 2004-es 45 százalék körüli részvételt vetítették előre a vasárnap este közzétett exit pollok.

Az okokat az EU felső szintjein is tisztázni kell majd, s elképzelhető, hogy a polgárok érdektelensége éppenséggel felrázza az intézményeket, amelyek reformok révén megpróbálkoznak azzal, hogy megtalálják a visszacsatolás eszközeit.

A második világháborút követő legsúlyosabb válság közepette, vagyis az európai közösség legmegrázóbb krízise során, a választók inkább saját kormányukról mondtak véleményt. Számos országban - például Magyarországon, Nagy-Britanniában és Írországban - abban a reményben, várakozásban, hogy az európai erőpróba következménye az előrehozott szavazás lesz.

A közvéleménykutatók, kik között igen megbízhatónak bizonyult a predict09.eu portál, amelyet a London School of Economics professzora, Simon Hix állított össze, eleve arra számítottak, hogy alacsony lesz az érdeklődés, aminek okát részben éppen a gazdasági krízisben, illetve az ügyeket a polgároktól távol tartó Európai Parlamentben találták meg.

A tagállamok zömében konzervatív kormányok regnálnak ugyan, de néhány nagy országban - Nagy-Britanniában, Spanyolországban - a szocialisták alkotják a kabinetek gerincét, így európai méretekben egyik oldal sem tudott a másik kárára megerősödni, inkább a szélsőségeket hozták helyzetbe, olyan erőket, amelyekre országos választásokon a szavazók talán nem adnák voksukat.

Ezzel magyarázható, hogy az EP-ben eddig legnagyobb néppárti és szocialista frakció lényegében megőrizte állásait. A képviselők számának összehasonlítása azonban azért nehéz, mert a 785-ről 736-ra csökken a mandátumok száma az új európai törvényhozásban. Ám a néppárt - amelynek magyar részről a Fidesz és az MDF a tagja - aránya 37-ről 35 százalékra, a szocialistáké 26-25-re mérséklődhet az előrejelzések alapján.

A harmadik helyen álló liberálisok 13-ről 11-12 százalékra esnek vissza. Ám ez a három erő továbbra is csaknem a teljes EP háromnegyedét adja. Újdonság viszont, hogy a brit konzervatívok, mint ígérték, kiválnak a néppártból és a cseh, valamint lengyel testvérpártokkal új frakciót hoznak létre, amely a negyedik lesz a sorban.

Hét százalékos részesedésükkel új színt vihetnek a strasbourgi-brüsszeli parlamenti életbe, hiszen a britek visszakérnek jogosítványokat az Európai Uniótól, s azt hangoztatják: hatalomra kerülésük esetén népszavazást rendeznek a Lisszaboni Szerződésről, hacsak addig nem ratifikálja az okmányt mind a huszonhét ország. Európa egyébként most az írekre vár, hogy újabb referendumon döntsön a nép, de még a csehek és a lengyelek sem fejezték be az eljárást.

A zöldek nagyjából változatlan hatszázalékos aránnyal az ötödik erővé válnak, utánuk már csak az igazi eurószkeptikus, szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok következnek, amelyeknek pontos frakciótérképét még a következő hetekben rajzolják újra.

A prognosztizált trendet megerősítették a német előzetes eredmények. A legtöbb, 99 képviselőt küldő országban 34 százalékos részvétel mellett a kereszténydemokraták 31, a keresztényszociálisok 7,5, a szociáldemokraták 21, a szabaddemokraták 7,5, a zöldek 11,5 százalékot szereztek, s ez nagyjából megfelel a becsléseknek. A két keresztény pártnak 49 helyett 43 képviselője marad az EP-ben, az SDP megőrzi 23 mandátumát, a liberálisok viszont 7-ről 12-re bővülnek.

Az előrejelzések alapján és a válsághelyzet nyomán az sem okozott meglepetést, hogy a holland Geert Wilders 17 százalékos eredménnyel és négy képviselővel először bejutott az EP-be élesen iszlámellenes, és a török csatlakozást elutasító programjával. A hollandoknak csak 36 százaléka szavazott, kevesebb, mint öt éve, s a kereszténydemokraták megőrizték vezető helyüket, de szorosan követi őket Wilders pártja. A Munkáspárt viszont nagyot bukott.

Ausztriában is a néppárt nyert, megelőzve a szocialistákat, de összesen 35 százalékot gyűjtött be Hans Peter Martin eurószkeptikus alakulata, a Szabadságpárt (FPÖ) és a néhai Jörg Haider BZÖ tömörülése.

A nem hivatalos adatok szerint Franciaországban 40, Spanyolországban 34, Portugáliában 26-27 százalék szavazott, nagyjából annyi ember, mint öt éve.

 

 

 

 

 

 

Az EP-választásokra buzdító plakát Brüsszelben, 2009. június 2-án
Az EP-választásokra buzdító plakát Brüsszelben, 2009. június 2-án
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.