Mibe szólhat bele az Európai Parlament?

Az EU-alapszerződés legújabb változata, a lisszaboni szerződés megnövelte az Európai Parlament hatáskörét. Az EP beleszólást kapott az uniós jogalkotásba olyan területeken is, ahol korábban csak konzultatív szerepet töltött be. A parlamentet társjogalkotónak is szokás hívni: a képviselők jóváhagyása nélkül sok EU-jogszabály valóban nem jöhet létre.

A leggyakoribb jogalkotási eljárás az együttdöntés. Ennek keretében az Európai Parlament elfogadhatja, elutasíthatja vagy módosíthatja a jogszabálytervezeteket – például – az egységes belső piac, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem, a mezőgazdaság vagy a közlekedés területén.

Tényleg az EP választja az Európai Bizottság elnökét?

A lisszaboni szerződés kimondja, hogy a tagállamoknak figyelembe kell venniük az EP-választások eredményét, amikor egy politikust jelölnek az Európai Bizottság elnökének. Ám ez jogi kötelezettséggel nem jár, vagyis a kormányfők továbbra is szabadon kiválaszthatnak bármilyen jelöltet. Igaz, a bizottsági elnökre – José Manuel Barroso utódjára – az újonnan megalakult Európai Parlamentnek is rá kell bólintania, így elvileg lehetősége van vétót emelni. Más kérdés, hogy egyik EU-intézménynek sem érdeke kínos konfliktusba bonyolódni.

A nagy európai pártcsaládok már megnevezték jelöltjeiket a bizottsági elnök posztjára. Az Európai Néppárt Jean-Claude Juncker egykori luxemburgi kormányfőt, az eurócsoport volt elnökét jelölte. Az Európai Szocialista Párt az EP mostani elnökét, Martin Schulzot javasolja. A liberálisok és demokraták jelöltje Guy Verhofstadt korábbi belga kormányfők, a Zöldek pedig párban indítanak két parlamenti képviselőt: a francia José Bovét és a német Ska Kellert.

Hány képviselő ül az Európai Parlamentben?

Az Európai Parlamentnek Horvátország 2013. júliusi EU-csatlakozása óta 766 képviselője van, ez a szám azonban a mostani választásokon 751-re csökken, és a jövőben ezen a szinten is marad. A képviselők huszonnyolc tagállam több mint 500 millió polgárát képviselik.

A képviselői helyeket az EU-alapszerződés a csökkenő arányosság elve alapján osztja szét a tagországok között: a népesebb államoknak több képviselőjük van, de a kisebbek is több székhez jutnak annál, mint amennyit a szigorúan vett arányosság diktálna.

A képviselők a munkaidejüket Brüsszel, Strasbourg és a választókerületük között osztják meg. A parlamentben politikai, nem pedig nemzeti hovatartozás alapján alkotnak frakciókat, más néven politikai csoportokat. Ilyen csoport létrehozásához legalább huszonöt tagra van szükség, akik legalább a tagállamok egynegyedét képviselik (jelenleg hét országot).