Hónapok óta ígérgeti Robert Kalinák pozsonyi belügyminiszter az állampolgársági törvény módosítását; az azonban egyelőre a kormány elé sem került. Szlovákia négy éve hatályos jogszabálya miatt immár több mint 850 személy veszítette el szlovák állampolgárságát. Közülük 320 fő cseh, 168 német, 117 pedig osztrák állampolgár lett. Egyelőre 53 magyar nemzetiségű személyt sújtott a pozsonyi jogszabály, amely szerint, aki más ország állampolgárságát kéri és megkapja, az (nagyon kevés kivételtől eltekintve) elveszíti a szlovákot.

– A tervezet elkészült, de még a külügy állásfoglalására várunk, közölte érdeklődésünkre a tárcavezető. Megkeresésünkre Peter Susko, a külügyminisztérium kommunikációs igazgatója elmondta: hazai és külföldi szakértőket kértek fel az együttműködésre, akik még mindig a javaslat nemzetközi jogi szempontjait és hatásait vizsgálják.

– Az ismert szlovák közmondást tartjuk szem előtt, miszerint kétszer mérj, és csak aztán vágj.Megfontoltan haladunk, kizárva a hibák kockázatát, nyilatkozta lapunknak. További kérdésünkre válaszolva arról tájékoztatott, hogy Martonyi János volt magyar és Miroslav Lajcák jelenlegi szlovák külügyminiszter tavaly saját országának szakértőit kérte fel a budapesti könynyített honosítással, illetve a pozsonyi állampolgársági törvénnyel kapcsolatos vitás kérdések elemzésére és a lehetséges egyezségekhez szükséges politikai döntések előkészítésére. Úgy tudjuk, hogy az álláspontok ennek ellenére sem közeledtek.

A szlovák állampolgársági törvényt gyorsított eljárásban 2010 júliusában, mindössze huszonnégy órával azután hagyták jóvá, hogy a parlament elfogadta a könnyített honosításról rendelkező jogszabályt. Több módosító javaslatot a Smer-SD párti többség azóta elutasított. Ezért a Híd párt parlamenti képviselői több szlovák társukkal együtt két éve a kassai alkotmánybíróságtól kérték a hatályos állampolgársági jogszabály eltörlését, mert meggyőződésük szerint a jogi norma sérti az alaptörvényt.

Ez utóbbi kimondja, akarata ellenére senki sem fosztható meg a szlovák állampolgárságától. A taláros testület elnöke nemrég bejelentette, többszöri halasztás után, szeptember 17-re tervezik az ítélet kihirdetését. Tavaly a szlovák állampolgárságuktól megfosztottak nevében a lévai Dolník Erzsébet és Fehér István révkomáromi pedagógus a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért, ám a testület elutasította a kérelmüket. Mégpedig azzal az indoklással, hogy a panaszosok szabad akaratukból vették fel a magyar állampolgárságot, holott tudták: a hatályos szlovák jogszabály alapján elveszítik az eddigit.

Azt azonban nem vizsgálták, vajon a hatályos törvény összhangban van-e a szlovák alkotmánnyal. Ezután az Európai Parlament petíciós bizottságához fordultak, amely azonban nem hozott döntést; állítólag megvárják a kassai talárosok verdiktjét. Megbízható értesüléseink szerint a készülő szlovák törvénymódosítás annyiban enyhítene a törvény jelenlegi szigorán, hogy az lehet kettős állampolgár, akinek külföldön állandó lakhelye van és ott életvitelszerűen él.

Ám ez a módosítás érdemben nem változtatna a felvidéki magyarok nagy többségének a helyzetén, akik továbbra is a szülőföldjükön szeretnének élni kettős állampolgárként. Becsléseink alapján hozzávetőleg kétezer szlovákiai magyar kérte és kapta meg az anyaország állampolgárságát. Közülük ezt idáig kilencen jelentették be. Őket zaklatják a szlovák hatóságok. Bekérették az útlevelüket és személyi igazolványukat, törölték őket a lakossági nyilvántartásból, s ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak ki számukra.

A rimaszombati Tamás Anikó életével fizetett az embertelenségekért. Ugyanis a többszöri hatósági beidézést követően infarktust kapott, ám a besztercebányai kórházban személyi igazolvány hiányában nem voltak hajlandóak ellátni őt. Nem sokkal később levélben kértek tőle bocsánatot emiatt, ugyanis időközben bebizonyosodott, hogy a beteg egész életében fizette a szükséges biztosítást, ráadásul eljárásuk európai uniós szabályt is sértett. Mindez azonban már az áldozaton nem segített.