A pusztán a jobb élet reményében útra kelőkkel szemben az uniós testület éppenséggel határozott intézkedéseket helyez kilátásba, többek között a megerősített közös határőrizeti ügynökség, a Frontex bevetését a hazatoloncolás elősegítésére.
A Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott előterjesztésében egyebek mellett azt javasolja, hogy a tagállamok két év alatt 20 ezer, jelenleg Európán kívüli menekülttáborokban tartózkodó embernek nyújtsanak letelepedési lehetőséget.
Kezdeményezi, hogy fogadjanak be további 40 ezer, már európai földön tartózkodó, védelemre szoruló menedékkérőt. Az áttelepítésre, illetve áthelyezésre várók számát egy átmeneti elosztási mechanizmus alapján határoznák meg, figyelembe véve az adott tagállam gazdasági fejlettségét, teherbíró képességét.
Ennek alapján Magyarországra
két év alatt 307-en érkeznének EU-n kívüli menekülttáborokból, és 496-an olasz-, illetve 331-en görögországi befogadó állomásokról.
Utóbbiak kizárólag szíriai és eritreai menekültek lennének, e két országból érkezők menedékkérelmét ugyanis tavaly az esetek háromnegyedében kedvezően bírálták el az uniós országok.
Az EU-n kívülről érkezők letelepítéséhez 50 millió euróval járulna hozzá az uniós költségvetés, a már európai földön tartózkodók áthelyezéséhez pedig Brüsszel fejenként 6 ezer eurós anyagi támogatást nyújtana a tagállamoknak. Azok az országok, amelyek súlyos és váratlan menekültáradattal néznek szembe, mentesülnének a kvóták alkalmazása alól, jelentették be Brüsszelben.
|
Szír menekültek érkeznek a görögországi Kosz szigetére
Yannis Behrakis / Reuters |
Az előterjesztés értelmében a menedékkérelmeket a befogadásra kijelölt tagállamban bírálnák el. A görög és az olasz hatóságok dolga lenne az áthelyezésre várók átvilágítása, ellenőrzése, személyazonosságának meghatározása. A befogadásra kijelölt tagállamok — adott esetben például az illetékes magyar szervek — szabad kezet kapnának abban, hogy kinek adnak menekültstátuszt, és kinek nem.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha
a kvótákra vonatkozó javaslatát kötelező előírásként fogadnák el a tagállamok,
az előjelek azonban nem túl biztatóak. Több uniós kormány, köztük a magyar, jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha e téren csorbítanák az állam szuverenitását.
A vészhelyzeten alapuló elosztási mechanizmus mellett a Bizottság egy sor más javaslattal állt elő az embercsempészet visszaszorítása, a harmadik országokból érkezők kötelező ujjlenyomat-vételének kikényszerítése és a magasan képzett külföldiek Európába csábítását elősegítő, bevallottan alulteljesítő kékkártya-rendszer tökéletesítése érdekében.
