Emberiség elleni bűnnek tartja a cionizmust a török kormányfő
A török miniszterelnök a Civilizációk Szövetsége nevet viselő ENSZ-kezdeményezés bécsi konferenciáján találta azt mondani, hogy miként „a cionizmus, az antiszemitizmus és a fasizmus, úgy emberiség elleni bűn az iszlamofóbia is”. Megjegyzése azonnal kivágta a biztosítékot izraeli kormánykörökben és Washingtonban is. Amíg Benjamin Netanjahu miniszterelnök „letűnt korokat idéző, sötét hazugságnak” ítélte a kijelentést, amerikai részről Tommy Vietor nemzetbiztonság szóvivő azt mondta, a cionizmust emberiség elleni bűntettnek nyilvánítani „sértő és rossz” dolog. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tolmácson keresztül hallgatta Erdogan felszólalását; hivatala később közleményt adott ki, amely szerint „szerencsétlen, hogy ilyen megosztó kijelentések hangzanak el egy felelős kormányzásról szóló konferencián”. A kiszólást Washington újra elővette azokon a tárgyalásokon, amelyekre John Kerry külügyminiszter pénteken utazott el Ankarába, hivatalosan azért, hogy Szíriával tárgyaljon a török vendéglátóval. Ahogy Kerry mondta, az Egyesült Államok nem csak hogy nem ért egyet Erdogan megjegyzésével, hanem „kifogásolja” az elhangzottakat.
Erdogan megjegyzésének pikantériája, hogy a Civilizációk Szövetségét elvileg az intolerancia, a radikalizmus és a fundamentalizmus elleni harc” jegyében indították el öt éve az ENSZ-ben, célkitűzése hivatalosan az, hogy bizonyítsa, létezik az együttműködés az iszlám és a nyugati világ között, és hogy cáfolja a tézist a civilizációk és a kultúrák közötti összetűzés elkerülhetetlenségéről. Társkezdeményezője José Rodríguez Zapatero spanyol exkormányfő mellett éppen a török miniszterelnök volt.
Törökország és Izrael hagyományosan jó viszonya a mélypontra süllyedt azóta, hogy 2010 májusában izraeli kommandósok kilenc török állampolgárral végeztek egy Gázai övezet felé tartó flottilla elleni támadás során. Washington nyilván szeretné, ha véget érne a hidegháború Izrael és Törökország között – Ankarában Kerry emlékeztetett is, hogy az Egyesült Államoknak mind a két ország kiemelt szövetségese –, erre azonban kevés az esély. Netanjahu továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni a Mavi Marmara hajó elleni 2010-es kommandós akcióért. Ehud Barak a lelépő védelmi miniszter hajlott volna a minap egyfajta bocsánatkérésre. Erdogannak lehet, hogy jobb is így, hiszen eltökélten tör a vezető szerepre a szunnita muzulmán világban, amihez a harcos Izrael-ellenesség az egyik alapvető feltételnek számít.
Erdogan kiszólása meglehetősen kéníelmetlen az Egyesült Államoknak, amely éppen most tett bejelentést a szír felkelőknek adott amerikai támogatás növeléséről, „nem pusztító” eszközökre fordítható 60 millió dollár értékben. Harckocsi-ellenes és légvédelmi rakétákat a szír ellenállók a szaúdi kormánytól és másik fő szponzoruktól, Katartól kaphatnak.
