galéria megtekintése

„Emberek, a ruszkik megölték a Kacsát!"

10 komment

Miklós Gábor

A film hivatalos plakátja
A film hivatalos plakátja

Iskolai osztályokkal nézetik meg a lengyel mozikban a Szmolenszk című filmet. Emellett több plébánia is mozilátogatást szervez a híveknek, így sikerült elérni, hogy a bemutató utáni első héten százezren látták az alkotást. Magyar szemmel ez nem is lenne rossz látogatottság, Lengyelországnak azonban közel 40 millió lakosa van.

Az Antoni Krauze rendezte produkció a szmolenszki repülőgép-katasztrófa hatodik évfordulójára készült el, amikor már közel egy éve a Jog és Igazságosság Párt (PiS) uralja Lengyelországot. A PiS egyik fő eszmei alapvetése a filmben megfogalmazott állítás: Lech Kaczynski néhai elnököt és a TU–154-es különgépen vele utazókat az oroszok ölték meg, a liberális-konzervatív kormányfő, Donald Tusk egyetértésével.

 

Ezt az állítást már a film bevezető képsora leszögezi: Nina, a főhősnő bevásárol a piacon, ahol egy árus kiabálja: „Emberek, a ruszkik megölték a Kacsát!" (Kaczornak, azaz Gácsérnak nevezték-csúfolták a politikus Kaczynski ikreket, akik közül Lech államfő volt – A szerk.) Nina karrierre és bulvársztorira éhes tévés újságírónő, s nyomozásba kezd. Eközben cinikus riporterből tudatos honleánnyá válik, ahogy számára megvilágosodik: szándékos tömeggyilkosság történt.

Krzysztof Varga lengyel-magyar író, a Gazeta Wyborcza szerzője úgy jellemzi az alkotást, hogy az sajátos hibrid: dokumentum- és játékfilm, valamint politikai publicisztika elegye. Varga hiteltelennek tartja, ahogy lapjának többi kritikusa is. Nehéz persze ítélni a film művészi értékeiről, amikor nyilvánvaló, hogy politikai feladatot teljesít. Azért készítették, hogy „a legendát levigyék a tömegek közé". A PiS szinte a tragédia bekövetkeztétől hirdette a merényletelméletet és támadta a hivatalos ténymegállapító bizottság jelentését.

A bizottság szerint súlyos repülőgép-baleset történt, amelyet több emberi tényező együttesen váltott ki. A repülőtér alkalmatlan volt a különgép fogadására, a pilóták nem tudtak oroszul, míg a repülésirányítók csak oroszul beszéltek. Az időjárás hirtelen megfordult, a köd átláthatatlan lett. A vizsgálat egyértelműségét akadályozta az orosz fél is, amely a mai napig visszatartja a roncsokat.

A film megosztja a lengyeleket. Sokan elhiszik, amit a néhai államfő ikertestvére állít. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke szerint: „Ez a film kimondja az igazságot. Biztatok minden olyan lengyelt, aki meg akarja ismerni az igazságot, hogy nézze meg." A díszbemutatóra azonban nem hívták meg az áldozatok azon hozzátartozóit (például a baloldali politikusok özvegyeit, árváit), akik elutasítják az összeesküvés-elméletet.

Tomek Grabinski wroclawi műfordító szerint a filmben kevés a művészet és sok a kormánypárti propaganda. Jan Hartman krakkói egyetemi tanár a régi kommunista propaganda feléledését látja az alkalmazott eszközökben. Szerinte a film azt sugallja, hogy Tusk és Putyin robbantotta fel a repülőt. A pilóták beszélgetését rögzítő hangfelvételt cenzúrázták és hozzáírták, ami hiányzott a fikcióhoz. Abban is a kommunista módszereket fedezi fel, hogy a „felsőbb történelmi és nemzeti cél" felülírja az alkotókban a morális kétségeket.

Politika és filmművészet

Az elmúlt évtizedekben a lengyel film többször is a politikai vita központjába került. Andrzej Wajda például ellentmondásos filmet forgatott Lech Walesáról. Két éve Oscart kapott Pawel Pawlikowski alkotása, a II. világháború alatti és utáni zsidó–lengyel sorsról szóló Ida. A mostani politikai kurzusnak megfelelően a Szmolenszk után film készül az 1945 után a kommunista rendszer ellen harcolt „elátkozott katonákról".

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.