Az orosz alkotmánybíróság csütörtöki állásfoglalása alapján a moratórium - ezúttal már meghatározott időkorlát nélkül - annak ellenére érvényben marad, hogy az orosz törvényhozás továbbra sem ratifikálja az Emberi Jogok Európai Egyezményének vonatkozó jegyzőkönyvét, amelyre 1996-ban Oroszország ígéretet tett, miután az Európa Tanács (ET) tagja lett.

Az 1997 áprilisában orosz részről aláírt jegyzőkönyv parlamenti ratifikálása - egyetlenként az ET tagjai között - tizenkét éve várat magára, és a duma elnöke, Borisz Grizlov szerint erre idén sem kerül sor. Bár Borisz Jelcin elnöki ukáza nyomán halálbüntetés végrehajtása 1996 ősze óta szünetel, a büntetés kiszabására 1999-ig lehetőség volt. Ez utóbbira az Alkotmánybíróság ekkor vezetett be moratóriumot, arra hivatkozva, hogy a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények elbírálása esetén a vádlott esküdtszék bevonását kérheti, ám azok nem működtek az ország teljes területén - mivel Csecsenföldön rendkívüli intézkedések voltak érvényben - így az ott elítélt vádlottaknak nem voltak azonos jogaik az ország más részein elítélt állampolgárokkal összevetve.

A jövő évtől azonban a kaukázusi köztársaságban is létrejöhetnek az esküdtszékek - miután az elmúlt években Csecsenföldön fokozatosan megszűnt a terrorizmus elleni küzdelem nevében érvényben lévő korlátozó rendszer, megalakult a helyi parlament is - így újra aktuálissá vált a halálbüntetés felújítása, amelyet felmérések szerint az orosz lakosság 56 százaléka támogat és negyede ellenez. Az 55 év felettiek körében a halálbüntetés mellett a népesség 73 százaléka áll ki.

Az alkotmánybíróság szerint azonban sem az esküdtszéki rendszer országossá válása, sem a parlamenti ratifikálás elmaradása nem indokolja a halálbüntetés felújítását, egyrészt, mert az ellentmond számos, Oroszország által aláírt nemzetközi egyezménynek, másrészt, mert az ország épp a büntetésforma megszüntetésének ígéretével vált az ET tagjává.

A parlament kétharmadát uraló Egységes Oroszország (JeR) tagjaként az ET-ben Oroszországot képviselő, Konsztantyin Koszacsov szerint mielőbb ratifikálni kellene az európai egyezmény vonatkozó részét. - Egyelőre azonban nem egyértelmű, hogy meglenne ehhez a parlamenti többség - mondta a parlament külügyi bizottságának vezetője, utalva ezzel arra, hogy a JeR-ben sem egyértelmű a kérdés megítélése.

Az ellenzéki Orosz Kommunista Pártot (KPRF) képviselő parlamenti alelnök szerint pedig az ország nemzetbiztonsági érdekei megkövetelik, hogy esetenként alkalmazható legyen a halálbüntetés. Ivan Melnyikov szerint annak fényében, hogy a lakosság többsége kiáll a büntetés mellett "furcsa lenne, ha e helyett európaiak általános véleményét kellene figyelembe venni.". A politikus szerint mielőbb tisztázni kell a kérdést nemzetközi szinten is, egyértelművé téve az orosz álláspontot.

A man walks past a sculpture of an executioner during an exhibition on medieval execution methods in the Peter and Paul fortress in St Petersburg October 5, 2008. REUTERS/Alexander Demianchuk (RUSSIA)