A lap első kommentárja szerint kudarcot vallott Josipovic és Zoran Milanovic miniszterelnök azon próbálkozása, hogy félelmet keltsen a szavazókban, mondván, hogy Grabar-Kitaroviccsal az a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) tér vissza, amely „bűnözök" szervezetévé vált, és úgymond szétlopta az országot. A lap ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a HDZ-nek tizenöt évig nem volt államfője, és soraiból utoljára Franjo Tudman tudott nyerni elnökválasztáson.

Az újságírók általános értékelése szerint a legfontosabb a választók számára az volt, hogy a változásokra szavazzanak.

A Vecernji List egyik publicistája arról írt, érdekes lesz követni, hogyan tud az új államfő és a miniszterelnök együttműködni. Szerinte a kormányra nagy nyomás nehezedik majd annak érdekében, hogy előrehozott választásokat tartsanak.

A Jutarnji List című napilap idézte a HTV állami televíziónak vasárnap éjjel nyilatkozó politikai elemzőket, akiket nem lepett meg, hogy Kolinda Grabar-Kitarovic, a HDZ jelöltje nyerte az elnökválasztást, s egybehangzóan úgy látták, ez a választás csak nyitánya volt az ősszel esedékes parlamenti választásoknak, amelyen jobboldali győzelmet jósolnak.

Davor Gjenero független elemző álláspontja szerint előre látható volt, hogy az eredmény szoros lesz, ahogyan az is, hogy Grabar-Kitarovic nyer és Ivo Josipovic sikertelen politikai karrierjének vége szakad.

Kiemelte: Grabar-Kitarovic győzelmét nagyban befolyásolta, hogy olyan politikai szervezet áll mögötte, amely egyre erősödik, ő pedig mindent megtett, hogy ne csak pártja szimpatizánsainak, hanem minden jobboldali szavazónak a voksát megszerezze. Hozzátette: a kampány alatt végig úgy lépett fel, mint a jobbközép centrum politikai jelöltje, és az első forduló után óriási önbizalmat is szerzett: államfőként viselkedett, aki nemzeti összefogásra hívta az állampolgárokat.

Úgy értékelte: Ivo Josipovic néhány kulcsfontosságú ok miatt vesztette el a választásokat. Először is, mert egy olyan párt, a szociáldemokraták jelöltjeként indult, amelynek tagjai és kormánya is szétesőben van. Másodszor, mert nem volt „úriember". Harmadszor, mert megpróbálta megalázni ellenfelét a kampány során. Negyedszer pedig, mert kihasználva pozícióját, a kormánytól megpróbált valamiféle engedményeket kicsikarni, például el akarta érni az elnökválasztás későbbre halasztását, annak ellenére, hogy ez alkotmányellenes lett volna – állítja az elemző.

Gjenero szerint könnyen megtörténhet, hogy Josipovic újra belép a Horvát Szociáldemokrata Pártba (SDP), és háborút indít Zoran Milanovic szociáldemokrata miniszterelnök ellen, aki tárgyilagosan nézve is a legfőbb felelősség terhel Josipovic vereségéért – mondta az elemző, aki szerint „ezzel megkezdődhet a szervezet eróziója".

Bosko Picula politikai elemző úgy vélte, a HDZ elnökválasztásokon aratott győzelme szinte biztosította a párt számára a parlamenti győzelmet is. Kiemelte: az idén parlamenti választások is lesznek, és az elnökválasztás eredménye ugyanannyira volt üzenet Josipovicnak, mint a kormánynak, akiket a választók egyként értékeltek. Hangsúlyozta: a mostani választási eredmény egyben annak is bizonyítéka, hogy az országban megosztottság uralkodik, és nem csak az elnökjelöltek személyét illetően, hanem politikailag is.

Zdravko Petak egyetemi tanár, politikai elemző szerint kulcsfontosságú, hogy az új elnök és a kormány konszenzusra tudjon jutni. Ez pedig komoly nyomásként nehezedhet a kormányra.

Kommentárjában a Jutarnji List arról írt, hogy a Boris Lalovac szociáldemokrata pénzügyminiszter által összeállított költségvetés valószínűleg megbukik márciusban Brüsszelben, a túlzott deficit és makrogazdasági egyensúlytalanság miatt, s ez akár előrehozott választásokat eredményezhet májusban.

A horvát lapok egyöntetűen arról cikkeznek, bármi is történjen, az új elnök mindenképpen komoly ellenzéke lesz a kormánynak.